Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház igazgatója a műsorban elmondta: a produkció előzménye a Jézus szenvedéstörténetéről a Nemzeti Színházban tavaly bemutatott előadás, ezt hozták el a csíksomlyói hegynyeregbe, ahol a budapesti Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei mellett több száz erdélyi zenész és táncos szerepel majd. ?A helyi erőkkel kiegészített produkciót kicsit közösen hoztuk létre, kicsit mindenki magáénak érezhette? ? mondta. A produkcióban közreműködik Böjte Csaba ferences rendi szerzetes gyerekkórusa, valamint Molnár Levente operaénekes is ? tette hozzá.
Vidnyánszky Attila beszélt arról is, hogy az előadás négyféle szövegből áll össze, egyrészt a 18. században Csíksomlyón bemutatott régi iskoladrámákból, másrészt a Szentírásból átemelt szövegekből, emellett megjelennek benne Berecz András által megszólaltatott archaikus népénekek, mesék, legendák, az egész gerincét pedig Szőcs Géza ?90-es években íródott Passiója adja. ?Szőcs szövege nagyon a máról szól, hogy mit jelent ma megélni, újragondolni a legszebb történetünket? ? magyarázta az igazgató. Beszélt arról is, hogy a Nemzeti Színházban játszott előadáshoz képest sok mindent meg kellett változtatni. Egy zárt térben nagyon bensőséges történetet láthatott a közönség, a Nyeregben pedig ?kifelé kell dolgozni?, ?kinyúlni? a néző felé. Ezért szigeteket hoztak létre a nézőtéren, hogy állandóan ott legyenek a szereplők a tömegben. A rendező beszélt arról is, hogy az előadás egy színháznyelvi kísérlet is, a táncegyüttessel egy egyedi gesztusrendszert, színpadhasználatot szeretettek volna kitalálni.
Zsuráfszky Zoltán koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes igazgatója a műsorban elmondta, hogy a székely anyag lengi át a produkciót, amelyben a Nemzeti Táncegyüttes negyven táncosához mintegy 100 erdélyi táncos csatlakozik. Mint fogalmazott: az előadásba bevont helyi táncosok biztosítják a kötődést a hagyományhoz, a helyszínhez. Olyan előadást terveztek, amelyben egymásra találnak a műfajok ? tette hozzá. Megemlítette, hogy a cselekmény három hatalmas színpadon játszódik. Mint mondta: a Nemzeti Színházban bemutatott előadással már a Nyeregbe is készültek, Székely László monumentális díszletei így eleve úgy készültek, hogy Csíksomlyón is használhatóak legyenek.
