A magyar tájban mindig is különös szerepet töltöttek be a szentek, hiszen ahogy az évszázadok alatt folyamatosan formálódott a Kárpát-medence tájművelése, változatos tájain úgy jelentek meg a szenteket ábrázoló műalkotások. Hazánk területén jelenleg csaknem ezer, szentekkel kapcsolatos szobor található, amelyek bepillantást nyújtanak az adott táj és a tájat formáló emberek életébe.
Az utak mentén vagy a településen belül elhelyezett építmények, leginkább templomok, kápolnák és rendházak vonzásában, valamint a településszövetekben önállóan térszervező elemekként megjelenő szentábrázolások igazodási pontok is. Segítenek a mindennapi tájékozódásban még akkor is, amikor már a hótól borított tájban már nem láthatóak az utak, ösvények. Ugyanakkor utat mutatnak transzcendentális síkon is. „Fókuszpontok, amelyek felé tarthatunk, a horizonton vertikális irányt mutatva. A Fent és Lent, az Ég és Föld összekötőjeként, e kapcsolat metszőpontját kijelölve a földi térben” – fogalmaznak a könyv alkotói.
Dr. Herczeg Ágnes, Sárospataki Máté és Benkő Anna tájépítészek nemcsak annak bemutatására vállalkoztak, hogyan válnak a szentek az egyes tájak, tájelemek, tájhasználati módok, illetve az ahhoz kapcsolódó foglalkozások meghatározó védőivé, de kísérletet tesznek az adott tájban élők életfelfogásának, a közösség hierarchikus rendjének feltérképezésére is. A könyv egyebek mellett választ ad arra, miként mesél egy adott táj múltjáról Szent Donát vagy Szent Orbán, ki volt a pásztorélet védőszentje, vagy mit keresnek polgári házak oromfalán a szentek és kik azok. A szerzők ugyanakkor nagy gondot fordítottak a magyar szentek bemutatására, ugyanis az Árpád-ház szentjei különleges helyet foglalnak el eben az örökségben.
A művészi igénnyel készült fotókkal illusztrált könyvből ugyanakkor kiderül, a magyar táj arculatához tartozó szentábrázolások nemcsak a közösség életét meghatározó, a mindennapi élet számára biztos alapot adó megnyilvánulási eszközök, hanem az egyes táj karakterének szemléletes jegyei is az arra járó, utazó szemében. A kötet második fele egyben határozóként is szolgál, segít a szentábrázolások, a tájban található szobrok beazonosításában.
A tájak szentjeit, a szentek tájait bemutató szenthatározó a tájépítészet, a kertművészet kutatói és kedvelői mellett a többi között az építészetben, az oktatásban, a turizmusban résztvevő szakemberek és érdeklődők számára is hiánypótló műként szolgál, hiszen „ha nem értjük a magyar táj szentjeinek jelentőségét, akkor a magyar tájra vonatkozó tájolvasatunk hiányos és érthetetlen marad. Fontos ismerni a hagyományokat és miérteket, hogy tudatosan és otthonosan járhassunk a magyar vidéken, értő módon olvashassuk a táj jeleit” – hangsúlyozzák a szerzők.
A képen Szent Vendel szobra Mezőkövesden. Fotó: Darabos György az MKA megbízásából
