Az utolsó tűzijáték Jens Christian Gr?ndahl A fekete erdők és Alex Broun Az első tűzijáték című műve alapján készült. A kétszereplős előadás a Bethlen Téri Színház és a Manna Produkció közös, Találkozások tehetségprogramjának újabb darabja, Csábi Anna marosvásárhelyi rendező munkája.
A mű üzenetéről Udvaros Dorottya így beszélt: ?Európában minden hivatás, szakma egyre több dolgot követel attól, aki benne van. Őrült elvárások vannak mindenkivel szemben, aki elvégez egy iskolát, és aztán egy munkahelyen elindul szépen lépegetve, a szamárlétrán felfelé. Legyen az színházigazgató, cégvezető. Mindeközben megfeledkezünk a legfontosabb szövetről, ami körbevesz minket: a családunkról. Az utódainkról, az előttünk élőkről, a szüleinkről, nagyszüleinkről, a születendő gyerekeinkről, az unokáinkról, barátainkról. Szerintem ezen a ponton egy nagy felkiáltójelet kellene kitenni.?
Földes Eszter pedig így nyilatkozott: ?Nagyon fontos, hogy az ember tudjon szembenézni önmagával, a múltjával, saját anyjával, apjával. Elmenekülni a dolgok elől soha nem érdemes. Ez a darab is ezt hordozza magában: ne akarj elmenekülni, mert az egy idő után úgyis visszaüt. A szembenézéssel viszont esély adódik a megoldásra és a feloldásra is, míg nélküle generációkon át tovább öröklődnek a traumák.?
A szívmelengető ?hollywoodi? és egy sötét tónusú ?bergmani? anya-felnőtt lány viszony dialógusra lép egymással a néző fantáziájában.
Csábi Anna rendező a színészválasztásról elmondta: előítéletei voltak a nagyon ismert színészekkel kapcsolatban, attól tartott, hogy a már jól bevált paneleket húzzák elő. Ám Udvaros Dorottya rácáfolt várakozásaira, mert annak ellenére, hogy annyi mindent letett már az asztalra, semmit nem veszített hitéből és kíváncsiságából, ezért nagyon könnyű, gördülékeny volt vele a munka.
A Találkozások-pályázat lényege, hogy egy fiatal, pályakezdő rendező tapasztalt színészekkel dolgozzon együtt. Udvaros Dorottya ezt nagyon fontos dolognak tartja. ?Ahogy Annának fontos, hogy dolgozzon olyan színészekkel, akik több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek, ugyanúgy fontos nekem is, hogy találkozzam egy pályakezdő emberrel, aki még mentes a rárakódott sallangoktól, maníroktól, amelyeket az évek során óhatatlanul ?megtanul? mindenki. Nagyon érdekes, hogy egy fiatal ember olyan generációs kérdésekben, mint amilyenekről ez a darab is szól, hova helyezi a hangsúlyokat. Mi az, amit a legfontosabbnak talál, mi mellett megy el. Nagyon örülök, hogy van ez a pályázat, ráadásul Anna Bocsárdi Lászlónál tanult, akit én fontos színházi alkotónak tartok, és nekem rendkívül izgalmas, hogy ő mit adott át egy tanítványának, és a tanítvány hogyan tudja használni azt? ? mondta.
Fotók: Sin Olivér
