Bár magát a temetőt műemlékké nyilvánították, a sírok - kevés kivételtől eltekintve - nem élveznek védelmet. Az új bérlő, aki megkapja a sírhelyet, azt csinál az értékes régi kövekkel, amit akar - mondta a sírkert értékeinek megmentésére 1999-ben létrehozott alapítvány vezetője a Tavasz a Házsongárdon című rendezvény előtt az MTI-nek.
Az elmúlt években adományokból - többek között a hódmezővásárhelyi önkormányzat 10 ezer eurós támogatásából -, valamint pályázati forrásokból sikerült felújítani a Sigmond-mauzóleumot, a Jósika-kriptát, a bethleni Bethlen-kriptát és rendbe tenni a Béldi-kripta tetőszerkezetét. 'Persze ez nem jelenti azt, hogy elbizakodottak lehetünk, mert már az utolsó utáni pillanatban vagyunk' - fogalmazott a tanárnő, aki először diákjaival járt ki gondozni a sírkertet, majd vállalt egyre nagyobb munkát a temető megmentésében.
Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet elmondta, a föld alól csodálatosan faragott sírkövek kerültek elő, amelyek között vannak a XVII. században készültek is, fontos lenne ezek helyreállítása, s még nagyon sok veszélyeztetett síremlék is van, köztük például Bethlen Gergelyé, Garibaldi egykori tábornokáé.
A Házsongárdi temetőt 1585. május 11-én, a pestisjárvány kezdetén alapította a kolozsvári közgyűlés. A sírkert kezdetektől fogva köztemető szerepét töltötte be a város életében, így vallási és etnikai hovatartozástól függetlenül bárki idetemetkezhetett. A 14 hektáron több mint 400 - főként magyar - nevezetes személy sírköve található. Itt nyugszik Apáczai Csere János, Tótfalusi Kis Miklós, Szenczi Molnár Albert, Bölöni Farkas Sándor, báró Jósika Miklós, gróf Mikó Imre, Kriza János, Brassai Sámuel, Dsida Jenő, Reményik Sándor, Kós Károly, gróf Bánffy Miklós, és még sokan mások. Erdély aranykorát idézik a Bethlen, Bánffy, Béldi, Mikes, Teleki és Mikó családok síremlékei, főúri kriptái.
