 |
Nofertiti büsztjét 1912-ben a Ludwig Borchardt régész vezette expedíció tagjai találták meg Ehnaton városában, Tell el-Amarnában, majd innen került a faragvány a berlini Altes Museumba. A szobor első, 1923-as kiállítása óta tömegeket vonz, hiszen a tökéletes vonalak, és az arc méltóságteljes egysége időtlen szépséget sugall.
Alexander Huppertz, a berlini Imaging Science Institute (ISI) kutatójának a Radiology című szakfolyóirat legújabb számában közzétett tanulmánya szerint azonban a szobor nem a valós Nofertiti ábrázolhatja, hanem egy Ehnaton politikai propagandája alapján megrendelt képmást.
A szakemberek 1992-ben egy CT-vizsgálat során már átvilágították a szobrot, ám a technika fejlődésével csak most vált lehetővé a különböző rétegek és faragási időpontok elkülönítése. Ennek alapján kiderült, hogy az eredeti szobor egy kevésbé erős arccsontú nőt ábrázolt, akinek egy kicsit nagyobb orra lehetett, illetve sok ránc lehetett a szája mellett, és szemei is jobban kidülledhettek.
A változtatásokra a kutatók szerint azért kerülhetett sor, hogy a szobrot a kor szépségideáljához közelítsék: ennek során az alsó, gondosan kidolgozott, igencsak ritka műalkotást egy vékony festékréteggel fújták át, amitől kisimult az arcbőr, és megszületett a már ismert büszt. Huppertz szerint érdekes, hogy a vizsgálatok során kiderült: az eredeti szobor mai szemmel nézve is sokkal értékesebb alkotás lehetett, mint az újjávarázsolt képmás.
A szobor politikai vita középpontjában is áll: Egyiptom szeretné ugyanis visszakapni Németországtól, ahogy Angliából a rosette-i követ akarják hazavinni. Ráadásul nem Nofertiti az egyetlen ókori szépség, aki valójában egész másképp nézhetett ki, mint ránk maradt ábrázolásai: Kleopátra nemrég elkészített képmása is egy egész más nőt mutat, mint akit a mozifilmekben megszokhattunk.
