- Mit jelent a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház kormányosának lenni?
- Két dolgot engedhetek meg magamnak: hogy nagyvonalú legyek és emellett nem vagyok rákényszerítve arra, hogy ne mondjak igazat. Hét éve vagyok a ház elnöke, és úgy érzem, hogy ez alatt az idő alatt példás közeget, nagyszerű atmoszférát sikerült kialakítanunk. Egy olyan Magyar Ház jött létre, ahol kompromisszumok születnek, ahol nincsenek viharok és a gondolati szabadságban senkit nem korlátoznak. Toleránsak vagyunk egymás véleményével, érdeklődésével szemben. A ház határozottan vallás- és politikamentes, kerüli a szélsőséges irányzatokat és hangokat. Mindez nem jelenti azt, hogy elzárkózunk vallástól és politikától, de elhatárolódunk attól, hogy általánosan állást foglaljunk. Falainkon belül minden kérdés megvitatható. Mi mindenkié vagyunk.
- Hogyan került a Magyar Ház élére?
- Amikor 1988-ban Los Angelesbe érkeztem, nem kerestem a kapcsolatot az akkor nem túl jó hírű magyar intézménnyel. Egy barátomon keresztül Rex Ilona keresett fel a Magyar Ház szervezeti, közösségi és kulturális struktúrája megváltoztatásának tervével. Eleinte csekély részt vállaltam a feladatokból, de hamarosan alelnök lettem, majd 2003-ban az első választási ciklusban a 12 fős bizottság elnöknek választott. Ez egy non-profit munkakör, az elnökség minden tagja anyagi juttatás nélkül vállalja a munkát. Naponta 3-4 órát foglalkozom az intézmény ügyeivel; sok a papírmunka, a tárgyalások, a telefonos ügyintézés.
- Hogyan emlékszik vissza budapesti életére?
- Ahogyan Zorán énekli a 30 éves jubileumi albumán - "Az volt a jó idő" - így gondolok vissza budapesti gyermekkoromra. Jó időben születtem, 1947-ben: nem volt semmink és mégis mindenünk volt. Utcagyerekek voltunk, nagyszülők neveltek fel bennünket. Egész életemet meghatározta a rendkívül művelt nagymama nevelése. A Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban érettségiztem, majd a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola következett. Reményteljes, szép időszaka volt ez életemnek. A szerelem is megtalált, a feleségemmel főiskolai éveim alatt ismerkedtem meg, nagyfiunk, Botond már huszonhét éves.
- Több ezer magyar vágott neki egy vélt jobb világnak az elmúlt évtizedekben, évszázadban és a kontinensnyi országban reméltek boldogulást. A kitelepülése meghozta a várt reményeket?
- Eleinte igen. Jó alapokkal hagytam el Magyarországot. A Kandón a lyukkártyás rendszerű számítógépekkel ismerkedtünk meg, 1972-től munkába álltam - a számítógépek világa kísérte végig az életemet. Az IBM munkatársaként kezdtem el új életemet az ígéret földjén, 1988-ban. A vállalat azonban egy rossz üzleti kalkuláció miatt 1992-ben több millió dollárt veszített - a cég talpra állt, mi viszont tönkrementünk. A magyar és az amerikai üzleti élet között óriási a különbség, egészen másak a megközelítési módok. A magyarországi üzleti tapasztalataimmal jóformán semmit nem értem ezután. Még most is számos eltérést és nehézséget tapasztalhat, aki magyarként kezd vállalkozásba az Egyesült Államokban. Los Angelesben ma százhúszezer magyar él, de a rendszerváltás előtt még talán ennél is magasabb volt ez a szám. A kilencvenes években lezajló hazatelepedési hullámban, aki itt nem volt gazdag, hazaköltözött a szülőhazába, mert az amerikai nyugdíjából jobban élt otthon. Aki gazdag volt, befektetett, vállalkozott az új Magyarországon. Aki visszajött, az igazán sehol nem találta a helyét. Én nem akartam visszafordulni. Olvastam egyszer egy könyvet, Marosán Györgytől, amelynek a címe: Az úton végig kell menni. Hiszek abban, hogy mindenkinek van egy kijelölt útja, van feladatunk, amelyet el kell látni és az úton végig kell haladni, még akkor is, ha az göröngyös. Ha ma kellene választanom, valószínűleg nem jönnék el. Ízig-vérig magyar vagyok és talán a Magyar Ház elnökeként ezzel az identitástudattal többet tehetek az idegenbe szakadt honfitársaimért. Küldetésnek érzem a magyarságtudat ápolását több ezer mérföld távolságból is, a mai technika segítségével élővé tehetőek és megismerhetőek a kulturális hagyományok, sőt, a kortárs magyar kultúra is, csak foglalkoznunk kell vele.
- A ház 1906-os alapítása óta sohasem volt veszélyben a léte vagy funkciója?
- Árvaháztól kezdve a benzinkúton át sok minden működött itt nehezebb időkben. Amerikában hatalmas érték a saját tulajdon és ezt az értéket több ízben kérdőjelezték meg válságok. Nem csak gazdasági jellegűek, hanem a magyar közösségek válsága is. Az alapszabály szerint, ha 12 fő alá esik a tagok száma, akkor a házat fel kell ajánlani a Los Angelesben működő magyar non-profit szervezeteknek. A kérdés, hogy ebben az esetben kinek ajánlhatnánk ma fel... Hat magyar egyház működik a városban, az öreg cserkészek csoportja, továbbá a Szabadságharcos Szövetség, melynek a vezetője a közelmúltban elhunyt művésznő, Szörényi Éva volt. A Magyar Ház lényegében két szervezet egyesülése. Az 1920 -as évektől a Fiatal Amerikai Magyar Családok Egyesülete a pionírokkal (sportszövetség) tervezett financiális alapú együttműködést, mert önállóan nem volt elegendő pénzük a fenntartásra. Az épület négyszintes, a legnagyobb helységet, a báltermet 1947-ben építették hozzá. Rengeteg a költsége egy ekkora épületnek; 1969-ben fogott össze hivatalosan a két szervezet, ekkor jött létre az Egyesült Magyar Ház. Az '56-os események hoztak egy nagy magyar kiáramlást és az intézmény kedvenc találkozóhellyé vált, az ekkor kezdődő korszakot a Magyar Ház virágkorának nevezhetjük. A rendszerváltás után, a 90-es évek elején az ellenségkép megszűnt, a ház akkori funkciója eliminálódni látszott, de továbbra is kizárólag politikai alapon működtek a rendezvények. Az új magyar kormány tagjai eljöttek meglátogatni a kint élő magyarokat - Los Angeles a nyugati magyarság fővárosa. A politikusok az amerikai magyarsághoz fordultak tanácsért, meghallgatták a demokráciában és az üzletben szerzett tapasztalatokat, kapcsolatok kialakítására törekedtek.
- Bár semmilyen hivatalos kapcsolat nincs a szervezetek között, a Magyar Ház minden magyar szervezetnek "a magyar háza". A rendezvények nagy részét a Főkonzulátus vezetője, Bokor Balázs úr nagyfokú segítségével hozzuk létre. A Los Angeles-i Magyar Ház mindhárom nemzeti ünnepet saját intézményén belül, a főkonzulátussal együtt ünnepli meg. Ezt nagy eredménynek és kiváló együttműködésnek tarjuk.
- Kik az intézmény tagjai?
- Mindenki tagja lehet a háznak, aki az éves tagdíjat befizeti. Az újonnan jelentkezőknek két ajánlóra van szüksége, és a ház elnöksége dönt arról, hogy felvehető-e a közösségbe. Nem jellemző az elutasítás. Talán egyetlen eset volt, amikor valakit szélsőséges nézetei miatt elutasítottunk. Jelenleg körülbelül százhúsz rendes tagunk van, de ennél jóval többen látogatják intézményünket.
- Milyen kulturális programokat kínál az itteni közösségnek az intézmény?
- Rendkívül nagy a választék. Ilyen tárháza a kultúrának - amely az elmúlt években a magyar házhoz áramlik - még soha nem volt. Filmbemutatók, sanzonest, zongorahangverseny, színházi programok, könyvbemutatók, kiállítások, irodalmi estek. Nemrégiben kiváló zenészek jártak nálunk, Lebhardt Dániel és Mező László zongoraművészek, később pedig egy reneszánsz együttes aratott közönségsikert. Ez az együttes nem Magyarországról érkezett, Long Beach-en működnek - vezetőjük magyar. Andy Vajna, Dobó Kata, Fenyő Iván a Szabadság, szerelem! című film kapcsán járt legutóbb nálunk, de a színésznő egyébként is kiemelkedő kapcsolatot ápolt hazatelepüléséig az intézménnyel. Fonyó Gergely filmrendezőt különösen kedveljük, 2009 nyarán legújabb - a Golden Globe válogatáson is részt vevő - munkája - a Made in Hungária Los Angeles-i filmbemutatóját is megtartottuk a díszteremben a Főkonzulátus ajánlatával és segítségével.
- Egész Magyarországot szívesen látnám! De mivel ez lehetetlen, Zoránt...
