A Nevek erdejében című darab francia író-rendezője, Valere Novarina a MITEM vendége, nevéhez több produkció is kapcsolódik. Az MTI-nek nyilatkozva felidézte: a Nevek erdejében (Vivier des noms) cím úgy született, hogy van egy jegyzetfüzete, amelybe évek óta írogat szerepneveket, és ezt a füzetét így keresztelte el. Már az első darabjában, az Élet drámájában 2597 név szerepelt, számuk folyton nőtt, és mára legalább 5000 névnél tart.
A darab központi figurája a Történésznő, aki sorra megnevezi, létrehívja ezeket a figurákat. ?Ez a névőrület talán a szavojai parasztemberekkel való gyakori találkozásaimból ered, akiknek szinte kivétel nélkül legalább egy becenevük volt? ? emlékezett, hozzátéve: ezekben a nevekben a népköltészet csodálatos humora, iróniája nyilvánul meg. ?A nyelv tavaszi állapotát keresem. Túl sok készen kapott fogalmat hallunk, mondunk a hétköznapokban, a szavak rabjai lettünk, de a színház kiváló hely arra, hogy a beszéd lélegzete által felszabaduljunk? ? fogalmazott, hozzátéve, hogy talán épp arra szolgál, hogy rácsodálkozzunk a dolgokra, új kérdéseket tegyünk fel egymásnak.
Mint kiemelte: örül, hogy egy Madáchról elnevezett fesztiválon vehet részt, hiszen Az ember tragédiája régóta ott van a könyvespolcán. Madách is egy besorolhatatlan színházat hozott létre, áttörte a szokott kereteket vég nélküli eposzával az emberiség álmáról. Az övé is utópikus színház, mint amilyen Trepljové a Sirályban, vagy amilyen a Nevek erdejében ? jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy nála a nézők szabadok, nincsenek rájuk kényszerített érzelmek, hangulatok. Az előadás bennük, az ő fejükben áll össze ? mindenkiben másképp.
Németh Antalról szóló kötetet mutatnak be
A Nemzeti Színház Kiskönyvtárának második kiadványáról Szász Zsolt, a Szcenárium folyóirat és a könyvsorozat szerkesztője az MTI-nek elmondta: Balogh Géza munkája kismonográfia, Németh Antal (1903-1968) rendezőnek, a Nemzeti Színház egykori igazgatójának pályaképe, mely élettörténetét is tartalmazza. Hozzátette: Balogh Géza rendező, bábtörténész szakíró Németh Antal előadásainak kritikai visszhangját is tárgyalja, emellett korrajzot is ad. Számos olyan részlet tudható meg általa, amelyre a munkásságáról szóló korábbi kötetek, Selmeczi Elek és Koltai Tamás munkái sem térnek ki.
?Ez az első teljes, az egész életutat bemutató, méltató és korrajzot is adó írás, így alapkötetnek számít? ? fogalmazott. Kiemelte: Németh Antal nevét a nála egy generációval idősebb Hevesi Sándoré mellett szokták említeni, aki a Nemzeti Színház vezetői posztján az első európai léptékű rendező volt. Ma már tisztán látjuk ? mutatott rá ?, hogy Németh Antal a 20. század teoretikus rendezői ideálját testesíti meg. Ezt bizonyítja többek között, hogy 1930-ban kétkötetes Színészeti Lexikont jelentetett meg, amely a kor legkorszerűbb színházi kiadványa volt.
A művész előbb a szegedi színház rendezőjeként dolgozott, majd 1935-ben, 32 évesen nevezték ki a Nemzeti Színház élére. A Nemzeti vezető posztját 1944-ig töltötte be, ezután 13 évig Budapesten nem rendezhetett. A fővárosba csak 1958-ban térhetett vissza az Erkel Színházban színpadra állított Johanna a máglyán című darabbal, ezt követően pedig újra vidéken, Kaposváron, Kecskeméten és Pécsen rendezett.
Szász Zsolt kiemelte: számos színpadtechnikai újítás is fűződik Németh Antal nevéhez, amelynek köszönhetően a Csongor és Tündével nemzetközi sikert is aratott. Bábos munkássága úgyszintén jelentős: barátja és állandó munkatársa volt Blattner Gézának, az európai modern művészi bábjáték atyjának ? tette hozzá.
A könyvbemutatón Balogh Géza mellett megszólalnak neves tanítványok, pályatársak, kutatók és Németh Antal családjának tagjai. A meghívottak között van Lengyel György rendező, egyetemi tanár, Németh Antal egykori tanítványa; Kurutz Márton, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet munkatársa, a II. világháború előttről fennmaradt filmdokumentumok gondozója és Erős Péter rendező, operatőr, egyetemi oktató, Németh Antal keresztfia. Az eseményen korabeli fotókat, filmrészleteket is bemutatnak. Jelen lesz Lugosi Lugo László is, aki Németh Antalról életrajzi dokumentumok alapján készített filmet 2008-ban.
