Fekete Péter igazgató augusztus 26-án, hétfőn 18 órakor az Ibsen Stúdiószínházban üdvözölte Tennessee Williams Üvegfigurák című darabjának szereplőit, az előadás alkotóit és a meghívottakat. A direktor ? a hagyományoknak megfelelően ? először is köszönetet mondott ?az őrületes nyári munkában? helytálló művészeknek, közreműködőknek; mint mondta, a teátrum az elmúlt hónapokban ?egyetlen percre sem zárt be?. Külön kiemelte az István, a király békéscsabai majd kolozsvári bemutatójának sikerét, ahol sok tízezer néző felejthetetlen színházi élménnyel gazdagodott. Fekete Péter úgy fogalmazott: ?soha még ilyen katarzisban nem volt része?.
Tennessee Williams csodálatos lírai darabja méltó nyitány a kőszínházi szezon élére; ezzel a világirodalmi remekművel szeretne a társulat a békéscsabai közönségnek örömöt szerezni, maradandó élményt nyújtani ? hangsúlyozta az igazgató. Ugyanakkor azt is elárulta, hogy a nagyszerű színművel együtt a stúdiószínházat is szeretnék egyre több nézővel megkedveltetni.
"Egészen közelről látni a játékot, a színészek arcát, mozgását, meghitt, intim környezetben átélni az élményt, más körülmények között, mint a nagyszínpadon ? ez a szándékunk, és bízunk benne, hogy ez az előadás a stúdiószínházunkban új világot nyit meg közönségünk számára? ? emelte ki Fekete Péter.
Seregi Zoltán, az Üvegfigurák rendezője elmondta, hogy 1993-ban Pécsett már rendezte a darabot, és régi vágya volt, hogy újra színre vihesse, nagyon örül, hogy ez most sikerül. Igyekszik elszakadni a színmű naturalizmusától, és inkább a visszaemlékezésekre, a lírai játékra helyezni a hangsúlyt. A színészektől azt várja, hogy a belső történésekre, a karakterekből fakadó megnyilvánulásokra koncentráljanak.
?A külső hangulatot ? a húsz évvel ezelőtti fotókkal ellentétben ? most inkább filmbetétekkel ábrázoljuk. A történet egy csonka család próbálkozásait tárja elénk, hogy felszínen maradjanak, túléljenek. A mű eredetileg novellának készült, utána filmforgatókönyv lett belőle, tehát a vetítés a szerzőnek is fontos volt. Ami előadásunkban is nagy szerepet kapnak a korbeli amerikai filmrészletek, de egy másik vásznon az éppen beszélő színész arcát is vetítjük majd élő közeliben.? ? sorolta elképzeléseit Seregi Zoltán. Egy lírai és szimbolikus előadást látunk majd, ahol Laura, a befelé forduló lány üvegállatkákkal játszik, de maga is olyan, mint az üveg, áttetsző és törékeny.
Fekete Péter díszlettervezői minőségében arról szólt, hogy az előadás két idősíkban és térben játszódik: fenn a jellegzetes amerikai tűzlépcsőn a mai események zajlanak, lent a pástszerűen kialakított színpadon pedig a visszaemlékezések, a múltidézés kap teret. A színpad fölé lógatott üveghalak ? az igazgató saját gyűjteményéből ? akváriumi hangulat árasztanak majd, és a szimbolikus díszlet mellett kevés bútor lesz, amitől még inkább a színészek játéka kerül középpontba.
Amanda Wingfield, az anya szerepét a Domján Edit és Gálfy-gyűrű díjas Kovács Edit alakítja, lányát, Laurát a Jászai díjas Kara Tünde játssza, a fiút Czitor Attila, Jim O?Connort, a látogatót pedig Tege Antal.
Vesztergombi Anikó jelmezei a 20-as, 30-as évek Amerikájának divatját idézik. S mielőtt elkezdődött volna a tulajdonképpeni olvasópróba, a viseletekről a tervező már egyeztetett is a szereplőkkel, akiket a szünetben a sajtó jelenlévő munkatársai is félrehívtak egy-egy interjúra.
