A hungarikumként jegyzett Fehér megyei községben tartott rendezvényen a politikus rámutatott: hiába adunk díjat, címet értékeinknek, hiába az uniós védelem, ha azok nem válnak modern életmódunk részévé, nem maradnak meg. Tehát fontos, hogy mindaz, amit értéknek tartunk, hosszú távon fenntartható legyen.
A miniszterelnöki megbízott előadása szerint 2009 óta van az Európai Uniónak európai életmód előmozdításáért felelős biztosa. Ehhez kapcsolódóan tette fel a kérdést: „Ha van európai életmód, miért nem lehet magyar életmód is?”
„Mi a magyarság legszebb arcát akarjuk felmutatni” – jelentette ki a politikus, ebben az igyekezetben pedig a társadalmi erőforrásokat a hagyományok jelentik, amelyek megélése és a bennük fellelhető rend, a keresztény ünnepkör ad ritmust az életnek. Meglátása szerint ha ezeket kitörlik az életünkből, az életmódunk változik meg.
„A csabai kolbászt nem az európai uniós védelem tartja meg, hanem a kolbászfesztiválon megjelenő ötszáz csapat” – hangsúlyozta. Úgy látja, a közösségi összefogás jelzi, hogy ez a hungarikum a helyiek életmódjának része. Erdélyi példával élve elmondta: a csíksomlyói búcsúban sem az adott nap a fontos, hanem hogy sokan évről érvre elzarándokolnak a hegynyeregbe, a bajai halászlé esetében pedig a hozzá kapcsolódó „halkultúra” a legfontosabb tényező.
Arról is beszélt, hogy az a hagyomány, amelyet nem engednek átalakulni, nem marad meg. Példaként a citerát említette, mely – mivel a Zeneakadémián sokan választották második hangszerként – más zenei stílusokba, a jazzbe is beépült. A viseleti kultúra is akkor marad meg, ha beépül a mai, modern viseletbe, különben nem fognak halasi csipkét és matyó hímzést vásárolni.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke, a Csongrád-Csanád Megye Értéktár Bizottság tagja azt hangsúlyozta, hogy a cél az értékek fennmaradása, az életforma részévé válása, de szerinte a problémákkal is foglalkozni kell. Például azzal, miért nem termelnek már a makóiak makói hagymát. Szerinte a népszerűsítés is fontos, az interneten való jelenlét, egy szelfifal is az identitáserősítő programok része lehet.
Kormányos Katona Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója a Vajdasági Magyar Értéktárat mutatta be, és pedagógusként a Négy határ vetélkedő identitáserősítő hatását részletezte, mely révén a gyerekek jobban megismerték értékeiket.
Zsigmond József, a Székelyföldi Közpolitikai Intézet ügyvezető igazgatójának elmondása szerint az értékeket adottaknak hisszük, de őrizni kell őket. Erdélyben a szimbolikus térfoglalás is fontos – a zilahi Ady-szobor, a nagyváradi Holnaposok szobra erősítette a helyiek magyar identitást.
Deák Székely Szilárd polgármester köszöntőjében Torockó múltjáról és jelenéről beszélt, elmondta, hogy az Europa Nostra-díjas épített örökségű község 2017-ben lett hungarikum, a következő cél felkerülni az UNESCO világörökségi listájára. Tulit Levente, a Torockói Íjász Szer Egyesület vezetője a tevékenységük ismertetése mellett az 1800-as évekből származó recept alapján készülő torockói úrvacsorai kenyér készítéséről mesélt.
Az agrárminisztérium, a Jobb Szegedért Egyesület és a Hungarikum Bizottság által szervezett Hungarikum ünnep Erdő Zoltán Erdélyi Magyar Örökség Díjas tárogatóművész zenés bemutatójával kezdődött, aki előadást is tartott a nagyapjától örökölt hangszeréről.
A rendezvény részeként Thiele Ádám bucavasgyúró tartott bemutatót az őskohászatról és a vaskészítésről. Hungarikumkostolót, illetve az unitárius templomot is meglátogatták a résztvevők. Csütörtökön a torockói vasfeldolgozást és népművészetet bemutató múzeum meglátogatásával zárul a program.
A nyitóképen V. Németh Zsolt, a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos beszédet mond a Hungarikum ünnepen a Duna-Házban az erdélyi Torockón. Fotók: Rosta Tibor / MTI
