Vágy és zene testközelben
Augusztus 30-án este a Petőfi Irodalmi Múzeum kertje különös színhellyé alakult. A KertLabor sorozat részeként Ádám Anna és Kertész Endre Elrabolom a szíved, és azért fogsz visszajönni, mert nálam van című versperformansza várta a közönséget, amelyet szőnyegeken, pokrócokkal felszerelkezve fekve vagy ülve, csukott szemmel hallgattak végig.
Kertész Endre csellójának sokszínű, lélegzetelállítóan valószerűtlen hangzásvilága és a nyers, néhol szinte ráolvasás-szerű versek összefonódtak, szétváltak és újra összeolvadtak. A szövegek a szerelem harcairól, a bukott győztesekről, a testek egymásba kapaszkodásáról szóltak – hol izzó erotikával, hol melankolikus nosztalgiával. A vágy, a kiszolgáltatottság, a harag és a szenvedély körforgása gyakran inkább varázsigék soraként, mint klasszikus versinterpretációként hangzottak. A hullámzó, mégis perzselő sorokat a cselló minden árnyalata kísérte: lágy és szaggatott dallamok és időnként szinte földöntúli hangzás teremtett önálló valóságot a térben.
A Gray Box produkciója érzékien, sokszor provokatívan idézte meg a szerelem sokarcúságát: egyszer víz, amely beszivárog és mindent eláraszt; máskor tűz, amely lassan, de végérvényesen éget. A közönségnek pedig csak annyi dolga volt, hogy csukott szemmel, kényelembe helyezkedve engedje, hogy a szavak és hangok végigáramoljanak rajta.