Cserháti Éva: Egy jól megírt szereplő el tud vinni a hátán egy krimit

Minden szava igazság, és minden szava hazugság

Iancu Laura: A sóhajtás a szív nyelve

Szente Anita: Itt bizony mindenki benne volt az anyaság sűrűjében

Lévay Petra: Az igazi szemléletformálás, amikor fel sem tűnik az illető fogyatékossága

Mészáros Tibor: Az emberi ellentmondásosságot nagyon fontosnak tartom

Lőrincz P. Gabriella: Amíg él az ember, addig kell elrendezni a dolgokat

11+1 irodalmi funfact a költészet napjára

Singer Magdolna: Egy könyv óriási erőt adhat a gyászban

Glózer Rita: Az irodalom keresi az útját a digitális térben

Dr. Nagy Attila: A gyerek első pedagógusa a szülő

Gyurkovics Tamás: Nem volt célom bárkit megnyugtatni

L. Stipkovits Erika: A pszichoterápiában nem a módszer a lényeg, hanem a kapcsolódás

Dr. Sipos Zsóka: A gyengén olvasó gyerekek kétharmada semmilyen fejlesztő programban nem részesül

Az agy nem olvasásra készült, mégis megtanulja

Vers vs. szerelési útmutató: miért pörög rá az agy az irodalomra?

Az autonómia a legjobb olvasásmotiváció

Cserna-Szabó András: Ha nem tudjuk, mi a hagyomány, akkor nem is tudjuk fejleszteni

Dr. Béres Judit: Azáltal gyógyulunk, hogy újraírjuk a narratívánkat

Hozsanna a négylábúaknak: irodalmi bestiárium Remete Szent Antal napján

Történetek a ládafiából – barangolás az emlékezet és a lélek legtarkább tájain

Fazekas 260: A huszár, aki nem kért a tiszti rangból, de a libákból igen

A József Attila-életmű elfér a te zsebedben is?

Zsebre vágott összművészet

Szinte hihetetlen, ahogy a Bucci nővérek túlélték a koncentrációs tábort

5+1 érdekesség, amit nem tudtál a huszárokról – vagy mégis?

Magyar brand lóháton: a huszárok történelme és jelene

Daniel Tammet: Az autizmus nem zavar, hanem egy módja az emberként létezésnek

Visky András: El kell mondanunk a történeteinket. A sötéteket is

Rajzolj nekem egy fesztivált! – elstartolt a PesText 2025

Egy dráma, amely megelőzte a történelmet - interjú Sardar Tagirovskyval

Az első székely szuperhős és az istenek vére – Jókai sci-fi világot teremtett, mielőtt az menő lett volna

„Látja” vagy „láttya”? – 10+1 érdekesség a magyar helyesírás hajnaláról

Mintha az ő szellemeik súgnának nekem

Krasznahorkai egy mondatban

Janne Teller: Az érdekel, amit nem értek

Az irodalom nem menedék, hanem erő

Tompa Mihály a legsötétebb időkben vált a nemzet vigasztalójává

Faludy György életének 11+1 állomását versekben mondjuk el

Irodalmi MÉM-kvíz – neked megy puska nélkül?

Tudomány

Száz dolog, amiért szeretjük a százéves David Attenborough-t

A televíziózás történetének leghitelesebb embere hét évtizede narrálja Föld bolygónkat, és tanít minket arra, hogy tiszteljük és óvjuk, hiszen csak egy van belőle. Filmjein generációk nőttek fel, és valahogy minden szebb egy kicsit, amíg még köztünk van: bárki másról pokoli nehéz lett volna összeszedni száz dolgot, Sir David Attenborough esetében azonban ez a lista szinte megírta önmagát.

Program

A Nyitott házak hétvégéjétől a Zalaegerszegi Sörfesztiválig – Szabadtéri programajánló

Itt a május, egyre hosszabbak a nappalok, és a napsütéses órák számával együtt a szabadtéri rendezvények száma is rohamosan növekszik szerte az országban. Az alábbiakban szeretnénk bemutatni néhány olyan programot – koncertet, kiállítást, fesztivált –, amelyek között minden korosztály megtalálhatja a kedvére valót.

Színpad

Lévai Júlia: Fontos, hogy a kemény munkát oldott játékossággal kapcsoljam össze

Lévai Júlia színházi rendezővel beszélgettünk, akinek Shakespeare-rendezése elnyerte az Európai Shakespeare Fesztiválok Szövetségének fődíját, és aki hamarosan egy nívós londoni színiakadémián tanít majd.

Zene

Szereti ön Brahmsot? És Reményi Edét?

Míg a hegedűvirtuóz Reményi Ede élete olyan volt, mint egy Verne-regény, addig barátjának, az 1833. május 7-én született Johannes Brahmsnak inkább afféle hivatalnoklét jutott. Míg Reményi sokat utazott, tele volt pénzzel, addig Brahmsnak, életében legalábbis, kevesebb fény jutott.

Képző

Koronczi vágya, hogy a múló pillanatot valamiképpen megtartsa

Koronczi Endre Pneuma Cosmic (Kozmikus lehelet) című kiállítása a 61. Velencei Biennále magyar pavilonjában már az első pillanatban világossá teszi, hogy itt nem hagyományos kiállítótérbe lépünk, hanem egy különös, tudományos-fantasztikus kutatás helyszínére.