000_C7FC3U2.jpg

Robert Pattinson tudatosan verte szét a saját hírnevét, most ő lett Batman és James Bond

Véget ért a filmtörténelem egyik leghosszabb és legfeszültebb szereplőválogatása. Az Amazon MGM Studios tegnap hivatalosan bejelentette: a 40 éves brit színész veszi át a legendás titkos ügynök szerepét Daniel Craigtől. Vajon a tinisztárságtól egészen az elborult indie filmekig menekülő, különc Robert Pattinsonra passzol a 007-es szmokingja?

Tavaly a Vanity Fair hazugságvizsgálós tesztje során Robert Pattinson határozottan állította, hogy nem számít, hány éves, ő bizony egy másik generációhoz tartozik. „Én gen Z vagyok!” – mondta Dögölj meg, szerelmem!-béli partnerének, Jennifer Lawrence-nek. Ugyanebben a videóban Pattinson megjegyezte, hogy imádja elhalászni a munkákat a fiatalabb színészek orra elől – ami most sikerült is neki, ugyanis negyvenévesen egy elhúzódó, találgatásokkal és titkolózásokkal kísért casting folyamat végén ő kaparintotta meg James Bond ikonikus szerepét. Ő lesz a hetedik színész, aki a hivatalos filmsorozatban a 007-es ügynök bőrébe bújhat, miután kiütötte a ringből fiatalabb kollégáit.

„James Bond a filmtörténelem egyik legkultikusabb karaktere, és életem legnagyobb megtiszteltetése, hogy rám bízták a 007-es szerepét. Mélységesen hálás vagyok Denis-nek, Amynek, Davidnek, Tanyának és az Amazon MGM Studios teljes csapatának a belém vetett bizalomért. Enyhe kifejezés azt mondani, hogy ezzel a szereppel egy álmom vált valóra. Nem is lehetnék izgatottabb a közös munka és az előttünk álló feladatok miatt ezzel a fantasztikus csapattal” – írta a közleményében Pattinson. Hogy a stúdió és Denis Villeneuve rendező döntése miért óriási meglepetés, ám egyszersmind ravasz húzás, azt most megkísérlem kifejteni.

Őfelsége titkosszolgálatában

James Bond brit kém kultikus alakját Ian Fleming író alkotta meg 1953-ban, 1954-től pedig tévé- és mozifilmek, sőt animációk és videójátékok sora készült Bonddal a főszerepben. Hőse nevét az író James Bond philadelphiai ornitológustól kölcsönözte, karakterét pedig egyik távoli unokatestvéréről, Christopher Lee-ről mintázta. Lee ismerős lehet a korai vámpírfilmek Drakulájaként, valamint A Gyűrűk Ura-trilógiából, esetleg a Csillagok háborúja előzményfilmekből, de a színész életútja bővelkedett a filmszerű kalandokban. Családfája egészen Nagy Károly frank uralkodóig vezethető vissza, ő maga pedig a második világháborúban a Brit Királyi Légierő önkéntes pilótájaként, majd felderítőként szolgált. A hírszerzésnek is dolgozott, majd a háború után náci háborús bűnösökre vadászott. 

A kiinduló karakter tehát egy semmitől nem megriadó, vagány, mégis kifinomult, elegáns és művelt, sleak figura, aki azonban nem rest bepiszkolni a kezét, végigfutni egy száguldó vonat tetején vagy kiugrani egy helikopterből, ha úgy hozza a szükség. Vonzó és jó modorú, de valódi akcióhős is egyben: mindezt egy személyben megtestesíteni nem egyszerű feladat. A filmipar egyik leghíresebb franchise-a pedig már akkor nagy port kavart színészválasztásaival, amikor még sehol sem volt az IP-alapú hollywoodi gondolkodás, azaz, hogy az adott szellemi termék diktálja a trendeket, és a híres karakterhez kell megtalálni a hozzá legjobban illeszthető színészt, bárki is legyen az.

A 007-es számú titkos ügynök már akkor popkulturális jelentőségű szerep volt, amikor a szuperhősfilmek és a blockbuster franchise-ok még sehol sem voltak.

Az új Bond kiválasztását hónapokig tartó, szigorúan zárt ajtók mögött zajló válogatás előzte meg, amelyet Nina Gold casting director irányított. A végső körbe öt esélyes jutott be, köztük Nicholas Hoult, Josh O’Connor, Callum Turner és Jack Lowden, akik október végén próbafelvételeken vettek részt. A jelölteket kaszkadőrmutatványok, kamerajelenlét és párbeszédek alapján értékelték. Pattinson csak vasárnap reggel értesült a végeredményről, amikor maga a rendező hívta fel a jó hírrel. „Határtalanul boldog vagyok, hogy Robert Pattinsont üdvözölhetjük az új James Bondként. Megvan benne a 007-es időtlen lelke, miközben egy teljesen új szellemiséget is hoz majd a karakterbe. Alig várom, hogy elkezdjük a munkát!” – nyilatkozta Denis Villeneuve, aki egyébként már jól ismeri a színészt, mivel nemrég együtt dolgoztak a Dűne – Harmadik részen.

A készülő 26. Bond-film vitathatatlanul új korszakot nyit a széria életében, hiszen ez lesz az első rész, amely már az Amazon kreatív irányítása alatt készül. A forgatókönyvet a Peaky Blinders (Birmingham bandája) alkotója, Steven Knight írja, a produceri feladatokat pedig az utóbbi évek Pókember-filmjeinek producere, Amy Pascal és a Harry Potter-filmek producere, David Heyman látja el. 

Az, hogy a stúdió a közösségi médiában és nem egy hagyományos, ünnepélyes brit eseményen jelentette be Robert Pattinsont a következő James Bondként, azt bizonyítja, hogy máris változtatnak a franchise-on. Azáltal pedig, hogy egy kevésbé ismert színész helyett egy nagy sztárt választottak, az Amazon szakít a szerzői jogokat ez idáig birtokló, kivásárolt Broccoli család azon meggyőződésével, miszerint egyetlen színész sem árnyékolhatja be magát a 007-est. 

A filmvásznon töltött 64 éve alatt a szuperkém volt a 007-es franchise sztárja, ám a következő Bond-film producerei arra tesznek fel mindent, hogy a bolygó egyik leghíresebb embere képes lesz úgy belebújni abba a szerepbe – amelyet korábban olyanok formáltak meg, mint Sean Connery, Daniel Craig, Roger Moore és Pierce Brosnan –, hogy közben nem cipel magával semmilyen, korábbi szerepeihez köthető csomagot.

Csillogó vámpírból 007-es

Az internet persze irtó gyorsan reagált: valaki szerint az, hogy egyszerre legyél Batman és James Bond, valamint még szerepelj Christopher Nolan Odüsszeiájában, a Dűne-sagában és még az A24-féle Primetime-ban is brillírozz egyet 2026-ban, egyenesen a Biblia definíciója a kapzsiság fő bűnére. Illetve: nem a migránsok vagy az AI fogják elvenni a munkád, hanem Robert Pattinson.

Robert Pattinson A batman c. filmben. Fotó: InterCom
Robert Pattinson a Batman című filmben. Fotó: InterCom

De hát Harrison Ford is megbirkózott azzal, hogy egyszerre legyen emblematikus Han Solo és Indiana Jones szerepeiben, és Sir Ian McKellen is ugyanolyan meggyőző volt a Marvel-gonosztevő Magnetóként, mint amilyen felejthetetlen A Gyűrűk Ura Gandalfjának szürke köpenyében!

A Pattinson James Bonddá választása körüli felháborodást azonban nemcsak a színész túl nagy ismertsége váltotta ki, hanem a személyisége is, amelyet sokan furcsának és a 007-es karakterétől gyökeresen különbözőnek tartanak.

Pattinson ugyanis híres különc, szarkasztikus és főleg saját magából is viccet csináló stílusáról.

Egyidőben például rengeteget hazudott különféle riporterek hülye vagy éppen sablonos kérdéseire válaszolva, illetve az a híres sztori is jellemző rá, amikor egy rajongója annak idején letáborozott a háza előtt, mire a színész egyik este unalmában elvitte vacsorázni – majd annyit panaszkodott saját életéről, hogy a nő soha többet nem tért vissza. És persze még itt van ez a mém is.

Korábbi szerepeiben ráadásul sokszor formált meg sötét, melankolikus, esetleg taszító, megátalkodott vagy éppen mániákus figurákat, ami éles ellentétben áll Bond sármos, könnyed és híresen vonzó úriemberimázsával, régimódi értelemben vett klasszikus karizmájával. Ezekre a fanyalgásokra viszont az első számú ellenérv, hogy Robert Pattinson generációjának egyik legjobb és legsokoldalúbb színésze, aki csak azok fejében maradt meg az Alkonyat-filmek csillogó vámpírjának, akik nemigen jártak moziban az elmúlt tizenöt évben.

Miután óriási hírnevet ért el ugyanis a Stephenie Meyer-regényfolyamból készült sorozattal, Pattinson tudatosan verte szét a felépített tinisztár-szépfiú imázsát. Furcsa, apró költségvetésű művészfilmekben szerepelt, és direkt kereste azokat a figurákat, amelyekre senki sem számított volna, hogy a Harry Potter-, valamint az Alkonyat-franchise-ok után ilyen irányba vigye karrierjét.

Az évek során bebizonyította: kitűnő ízlése van, hiszen dolgozott Claire Denis-vel, Pong Dzsunhóval, valamint a Safdie testvérekkel és még Robert Eggersszel is, mielőtt utóbbiak igazán berobbantak volna Hollywoodban.

Hajmeresztő akcentusokat tanult meg, mint például a 19. századi új-angliai teátrális tengerésznyelvjárás Eggers Világítótorony című filmjében, vagy a Mindig az ördög című film magasan intonáló déli kiejtése a fiatal lányokat kihasználó, aljas lelkészeként. Kétszer dolgozott együtt Christopher Nolannel is: azon kevés színész egyike, akik sikeresen egyensúlyoznak a gigaköltségvetésű kasszasikerek és a független filmek világa között, és éppen a nagyszabású produkciókban nyújtott alakításai igazolják, hogy meg fogja állni a helyét James Bondként.

Bruce Wayne a Batmanben, a rejtélyes Neil a Tenetben, valamint Antonius az Odüsszeiában három olyan, gyökeresen különböző karakter, amelyekből össze lehetne legózni mindazon tulajdonságokat, amelyek a 007-est is sikeressé teszik. Batman rendelkezik azokkal a harci képességekkel, no és persze a megtévesztéshez szükséges érzékkel, amelyek egy kém számára elengedhetetlenek – a csúcstechnológiás felszerelésről nem is beszélve. Neil kiválóan ért a bonyolult, titkos műveletek végrehajtásának fortélyaihoz, elegáns és felettébb rokonszenves, Antonius pedig olyan magabiztossággal és arroganciával mozog, ami miatt a néző vagy imádja, vagy imádja utálni, de mindenképpen hatást kelt benne.

Millennial Bond

Azáltal, hogy az alkotók egy ilyen híres és költséges jelöltre bízzák az Aston Martin kulcsait, részben Villeneuve eltökéltségén múlt, aki pontosan tudja, mivel gazdagíthatja a szerepet ez a kiszámíthatatlan természetű sztár, aki Batman szerepéért sem volt hajlandó például középhegységgé gyúrni magát, ahogy az a képregényfilmek színészeinél addig alapvető elvárás volt. Nyilvánvaló, hogy a kanadai direktor egy sötétebb, borongósabb Bondot szeretne megalkotni, ám emellett ott van a biztonsági tényező igénye is.

Az Amazon úgy indít útjára egy új 007-es szériát, hogy a világ gyökeresen megváltozott ahhoz képest, mint amilyen 2019-ben volt – akkor, amikor az előző rész, a Nincs idő meghalni forgott.

Átélhettük a #MeToo mozgalmat, egy világjárványt, évekig húzódó háborúkat Ukrajnában és a Közel-Keleten, a nyugati világ meggyengülését és vele együtt annak a „különleges kapcsolatnak” a megingását is, amelyet Bondnak kötelessége volt megvédeni. Pattinson meg tudja szólítani a fiatalabb, de már fizetőképes közönséget, miközben megőrzi azt az indie lazaságot, amely új és izgalmas irányba terelheti a Bond-sorozatot, hiszen kellően öntörvényű ahhoz, hogy ne egy ódivatú, soviniszta vagy akár elődeit másoló Bondot szolgáljon fel a nézőknek – rázva, nem keverve.

Robert Pattinson a Mickey 17 című filmben. Fotó: Warner Bros. Pictures
Robert Pattinson a Mickey 17 című filmben. Fotó: Warner Bros. Pictures

Ian Fleming regényeinek többségében Bond olyan emberként jelenik meg, aki fokozott intenzitással éli az életét: az Oroszországból szeretettel című kötetben a szuperkém arról elmélkedik, hogyan távozik majd az élők sorából: „De én mohón falom az életet. Állandóan mindent túlzásba viszek. Egy nap aztán hirtelen megáll a szívem. (...) Talán még a sírkövemre is ráírják majd: »Ez az ember attól halt meg, hogy túlságosan élt.«”

Izgalmas kérdés, mit kezd majd a szereppel Robert Pattinson, de ha magáévá teszi ezt a „jöjjön, aminek jönnie kell” szemléletet, azzal minden eddiginél közelebb kerülhet a regények eredeti karakteréhez, és élesen el is tudna határolódni Daniel Craig robusztus alakításától, akinek Bond-értelmezése éppen arról vált híressé, hogy emberi mélységet kölcsönzött a szuperkémnek. Érdekesség egyébként, hogy még Craig is – akit sokan tartanak a legjobb Bondnak Sean Connery óta – heves ellenkezéssel találta szembe magát szőke haja, nyers külseje és a klasszikus eleganciától távol álló kisugárzása miatt, amikor bő húsz évvel ezelőtt bejelentették a kiválasztását. Még bojkottot is hirdettek ellene, végül azonban a Casino Royale bemutatója után a széria egyik legnépszerűbb főszereplőjévé vált.

Vajon Pattinsonnak is sikerül véghez vinnie ezt a bravúrt? A kockázat óriási, ám a nyeremény ígérete még annál is nagyobb – ez pedig pontosan az a fajta fogadás, amelyért James Bond él.

Nyitóképen Robert Pattinson a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon 2026-ban. Fotó: Tiziana Fabi / AFP

Ez is érdekelheti

Hírmozaik – november 16.

1956 svéd szemmel – Anders Engman felvételeiből nyílt kiállítás a Múzeumkertben, a Hogyan tudnék élni nélküled? 2. a rendszerváltás óta a legmagasabb nyitó hétvégi nézőszámot érte el a magyar filmek között, Robert Pattinson az új James Bond, elhunyt Sáry László zeneszerző.

Az új Dűne utolsó előzetese minden eddiginél sötétebb képet fest

Megérkezett az utolsó előzetes Denis Villeneuve Dűne-trilógiájának befejező részéhez, amely december 18-án kerül a mozikba.

Steven Soderbergh menti meg a Batmant

Nem várt fordulat borzolta fel a kedélyeket a készülő Batman folytatása körül, amikor a rendező, Matt Reeves magánéleti okok miatt kénytelen volt ideiglenesen elhagyni a munkálatokat, helyére pedig a hollywoodi veterán, az Oscar-díjas Steven Soderbergh ugrik be, hogy levezényelje a forgatás hátralévő részét.

Az Arany Málnát is megkapta az első Oscar-díjas afroamerikai színésznő

Augusztus 14-én ünnepli hatvanadik születésnapját Halle Berry Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő, a Szörnyek keringője, A Macskanő, a Fekete csillag, A létezés határa és az X-men-filmszéria sztárja.