Ahol a tájnak emlékezete van – Tokody Klára: Csodák tava
Hivatalosan is beütött az ősz, a Balatonra már semmi kedvünk menni, a nyaralók téliesítve, talán lángost sem lehet már kapni... Vagy talán igen, de nem tudjuk, mert eszünk ágában sincs odamenni jövő nyárig. Tokody Klára Csodák tava című könyve viszont másfelől közelít. Azt gyűjti össze, mit mesélt az ember a Balatonról akkor, amikor egy tó, egy hegy, egy különös szikla vagy egy barlang puszta létezése még történetet követelt magának.
A 2022-ben megjelent kötet alcíme Mondák és legendák a Balatonról. Előzménye Tokody 2017-ben indított blogja és a „négy évszakos Balaton” gondolata: annak megmutatása, hogy a tó nem egyszerűen egy „nagyra nőtt strand”, hanem egész évben bejárható kultúrrégió, amelynek szinte minden pontjához tapad valamilyen történet.
A könyv vizuális világa is személyes: az illusztrációkat Tokody Klára és Ivák Dávid közösen készítették, a borító rajza pedig a szerző férjének munkája. A fekete-fehér, ornamentális rajzok egységes világot teremtenek a nagyon különböző eredetű történetek mellé.
A Csodák tava leginkább alternatív Balaton-térképként működik. Ha van egy különös formájú hegy, annak valakinek a sírjának kell lennie. Ha egy sziklán nyom látható, azon valaki járt. Ha nyáron jeges levegő áramlik egy barlangból, ott nyilván egy sárkány lehelte ki utolsó leheletét. A tó maga is újra és újra megszületik: tündérek, óriások vagy éppen az Úr könnyeiből. A Tündérek könnye történetében például a sárkányokkal megküzdő királyfi halála után húgai siratásából lesz a Balaton. Ennyi eredetmonda egymás mellett gyorsan világossá teszi, hogy nem az a kérdés, melyik az „igazi”, hanem hogy ugyanazt a tájat hányféleképpen próbálta történetté alakítani az ember.
Tokody érezhetően kerüli, hogy muzeális tárgyként kezelje ezeket a históriákat: inkább újrameséli őket. Sok párbeszéddel, egyszerűen követhető cselekménnyel és a népmesék ismerős fordulataival dolgozik. Ennek megvan a maga ára is: egymás után olvasva a szép leányok, sárkányok, átkok, csodás gyógyulások és gonosztevők időnként ismétlődővé válnak, az erkölcsi világ pedig többnyire határozottan fekete-fehérré, de nem is egy egyestés történetcsokor ez.
Egyébként gyakoriak a sémát megcsavaró történetek, mint amikor a lány nem megmentésre vár, hanem ő segít meggyógyítani a sárkányt, amely később a falu védelmezőjévé válik. A mese végül egy valódi természeti jelenséghez, a Szent György-hegyi Sárkány-likból nyáron is kiáramló hideg levegőhöz kapcsolódik. Hasonlóan izgalmas kuriózum a törökkoppányi néma békák mondája, amely Tokody kutatásai szerint nyomtatott meseként valószínűleg korábban nem is jelent meg.
A forrásanyag maga is sokféle. Tokody Lipták Gábor, Eötvös Károly vagy Lengyel Dénes munkái mellett múzeumi kutatásokat, helyi elbeszéléseket, barlangászok történeteit, sőt balatonlellei iskolások pályázati meséit is felhasználta. Ezért a könyvre talán pontosabb balatoni történetgyűjteményként gondolni, mint szigorúan vett néprajzi mondagyűjteményként. A mitikus történetek mellé ráadásul valós sorsok is bekerülnek: a fonyódi Kripta Villa Abrudbányai Ödön és Magdus tragikus szerelmével vagy a Festetics–Hamilton-házasság története. Ettől válik igazán érzékelhetővé, milyen könnyen épül rá a legenda a történelemre.
Talán ezért sem feltétlenül úgy működik legjobban a Csodák tava, ha az ember nekifeszül, hogy elejétől a végéig „kiolvassa”. Sokkal érdekesebb belelapozni egy balatoni út előtt, megkeresni, milyen történetet őriz az a hegy, falu, barlang vagy rom, amely mellett másnap úgyis elmegyünk. A kötet után kissé nehezebb pusztán kődarabként nézni a Szamárkőre, geológiai érdekességként a Sárkány-likra vagy egyszerű épületként a Kripta Villára.
A mondák nem kifejezetten azért maradnak velünk, mert jobb magyarázatot adnak a világra, mint a történelem vagy a földtan, viszont egy-egy helyhez odakötnek még valamit: egy sárkányt, egy elveszett szerelmet, egy szentet, néhány óriást – vagy éppen két embert, akik valóban éltek, és akiknek történetére idővel ráépült a legenda.
A Balaton pedig pontosan ezt a rétegzettséget bírja különösen jól: nyáron strand, télen kirándulóhely, közben geológia, történelem, családi emlékezet és történetmesélés. Tokody Klára könyvének egyik üdítő erőssége, hogy megtanít újrakérdezni a Balatonról, hogy amikor legközelebb a lángosunkkal elmegyünk egy különös szikla, rom vagy hegy mellett, eszünkbe jusson: vajon mit meséltek róla azok, akik előttünk jártak erre?
