11+1 irodalmi funfact a költészet napjára
A magyar irodalomról ritkán jut eszünkbe temetőbe zárt szerelmespár, megsértődött költőből lett párbajhős vagy régi családi palacsintareceptek. Pedig ezek is a történet részei. A költészet napjára 11+1 olyan érdekességet válogattunk össze, amelyekkel ritkán vagy alig találkozunk – te hányat tudsz?
A költészet napján hajlamosak vagyunk ünnepélyes arccal nézni a portrékat, mintha a szerzők kizárólag komoran, tintaszagú magasságokban léteztek volna. Közben meg randevúztak temetőben, egymásnak üzengettek versbe rejtve, párbajoztak kritikák miatt, és olykor még a palacsintatörténetben is nyomot hagytak. Íme 11+1 adat, amelytől a magyar irodalom egy fokkal kevésbé lesz szoborszerű, és jóval élvezetesebb.
1. József Attila nem kapta meg a József Attila-díjat.
Persze akkor még nem így hívták: a költő életében a Baumgarten-díj volt a legrangosabb irodalmi elismerés, és talán bevillan mindenkinek a híres Babits Mihály–József Attila-vita is. De lényeg, mi lényeg: a költő életében nem, csak posztumusz kapta meg a díjat. Az irónia pedig teljes: a halála után tizenhárom évvel a Baumgarten-díj helyét a József Attila-díj vette át. Végül is ő lett a mérce, de – szokás szerint – ehhez előbb el kellett hunynia.
2. Weöres Sándor és Károlyi Amy első randija egy temetőben volt.
Minden képletesség nélkül. Tényleg ott találkoztak, és annyira belefeledkeztek a beszélgetésbe, hogy rájuk zárták a kaput. Csak reggel jutottak ki, de megérte: addigra már tudták, hogy össze fognak házasodni. Kevés első randi indult ennyire rossz logisztikával és ennyire jó végkifejlettel.
3. Szerelem első hallásra? Talán. Illyés Gyula már azelőtt szerelmes volt, hogy látta volna Kozmutza Flórát.
„Flórába az első pillantásra olyan szerelmes lettem, hogy nem megforrósodott, hanem megfagyott a szívem. [...] A pillantás előtt is már ismertem. De csak a hangjáról, s az is megejtett…” Szerelem lett volna első hallásra és látásra is, de Flóra visszafogta érzelmeit, hiszen a költő nős volt. A magyar irodalom szerelmi hálózata amúgy is bonyolult műfaj, de Kozmutza Flóra körül különösen sűrűn futottak a szálak.
4. Tóth Kálmán és Gyulai Pál nemcsak tollal, hanem pisztollyal is rendezte a kritikát.
Mindkét félnek más a verziója, de az anekdota szerint a történet lényege: egy bántó kritika, egy megsértett költő és igazságszolgáltatás Kemény Zsigmond módra: pisztolypárbaj mindaddig, míg egyik fél el nem esik. Szerencsére a golyónak több objektivitása volt, mint a résztvevőknek: csak horzsolás történt, a jeles kritikus azonban mégis elesett, és estében mondta ezt a híres szállóigévé lett mondatot: Jól lősz, Kálmán, hanem rossz verseket csinálsz. Gyulai szerint persze nem így történt. És Tóth szerint sem. De attól még jó történet.
5. A Gundel-palacsinta eredetileg Márai-palacsinta volt.
A történet szerint Márai Sándor felesége, Lola készítette el a családi receptet a Kaland bemutatója utáni bankettre, amelyet a Gundelben tartottak. A desszert annyira bevált, hogy felkerült az étlapra Márai-palacsinta néven, és csak később, a család emigrációja és az étterem államosítása után lett belőle – kényszerből – Gundel-palacsinta.
6. Kosztolányi egy versbe rejtve szólt be Karinthynak.
A Nyár, nyár, nyár című verset Karinthynak ajánlotta, és azt tanácsolta, hogy minden irányból olvassa el. Nem véletlenül: a sorok kezdőbetűiből egy elég pimasz üzenet áll össze. Baráti ugratás, csak magas irodalmi kivitelben.
7. Mióta Andersen magyarul mesél
Szendrey Júliát legtöbben ma is elsősorban Petőfi feleségeként emlegetik, pedig önálló irodalmi munkássága is figyelemre méltó. Kevesebben tudják például, hogy ő készítette az első magyar Andersen-fordításokat, nem sokkal utolsó gyermeke születése előtt (aki egyedüliként érte meg az öregkort.)
8. Ady Endre hat ujjal született.
Pontosabban mindkét kezén volt egy-egy pluszujj, amelyet csecsemőkorában eltávolítottak. Később ezt Ady a kiválasztottság jelének is szerette tekinteni; a népi hitvilágban a hatujjúság a táltos alakjához kapcsolódik. Más szóval: Ady már biológiai szinten sem volt hajlandó átlagos lenni.
9. Petőfi balkezes volt – és egy kicsit kétkezes is.
A források szerint balkezes volt, de jobbal is tudott írni, sőt rajzolni is jól tudott.
10. Ady Endre az első debreceni focicsapat környékén is felbukkant.
Idén is lesz foci-világbajnokság, ennek kapcsán talán érdemes megemlíteni, hogy költőink közül is akadt, aki szenvedélyesen szerette a sportágat. Jogakadémistaként részt vett abban a csapatban, amelyet Debrecen első focicsapataként tarthatunk számon. Bár a csapatnak tagja volt, valószínűleg testi adottságainak köszönhetően mégsem tudott a labdarúgásban kibontakozni, mert gyermekkorában beszakadt alatta a patak jege, és elfagytak az ízületei – ez egész életében kihatott a mozgására.
11. Szabó Magdának nem született gyermeke, de két írót is „fogadott fiaként” emlegetett.
Szabó Magdának és férjének nem született saját gyermeke. A döntést tudatosan hozták meg az 1950-es években, a politikai elnyomás (szilencium) idején, hogy ne váljanak a rendszer túszaivá. Bár szenvedett a gyermektelenségtől, élete során két írót, Háy Jánost és Esterházy Pétert tekintette „fogadott fiának”.
+1. A Micimackó magyar változata mögött nem csak Karinthy Frigyes állt.
A fordítás nyersszövegét Karinthy Emília, Frigyes nővére készítette, Karinthy pedig irodalmi formába öntötte. A történet szerint a „Micimackó” név is Emília becenevéből, a Miciből született. Vagyis a magyar gyerekirodalom egyik legismertebb neve tulajdonképpen családi ügy volt.
Nyitókép: Shutterstock/Tsvetelina Dyankova