Peter Shaffer Black Comedy című, 1965-ös vígjátékának forradalmi trükkje, hogy a színpadi világítás mindig ellentétben áll az ábrázolt valósággal: míg a színészek a sötétben tapogatóznak, addig a néző fényesen mulat.
„Most is mindenki úgy dolgozott, mintha lenne szokásos premier. Másodjára dolgozunk a szegedi társulattal, nagyon élvezzük a közös munkát. Annak is örül mindenki, hogy egyáltalán dolgozhat, ez az energia az egész próbafolyamat során érzékelhető volt" – fejtette ki Benkó Bence, aki állandó rendezőtársával, Fábián Péterrel álmodta színpadra a produkciót, amely izgalmas kihívás volt számukra, és nem csak a vaksötétben csetlő-botló szereplők miatt.
„Érdekes volt végigkövetni, ahogy a szereplők a sötétben a sok alkohol és magánéleti probléma hatására egészen kivetkőznek magukból. Ahogy a vaksötétben felszínre tör a sok feszültség, amely a fényben rejtve marad" – közölte.
A történet főszereplője Brindsley Miller fiatal szobrászművész, aki kedvesével, Carol Melkett-tel fontos vendégeket vár vacsorára. Egy milliomos műgyűjtőt, aki komolyan érdeklődik Brindsley munkái iránt, valamint Carol apját. Hogy jó benyomást tegyenek rájuk, a fiatalok engedély nélkül kölcsönveszik távol lévő szomszédjuk antik bútorait. Ám egy váratlan áramszünet, a szomszéd, valamint Brindsley volt szeretőjének hirtelen felbukkanása elszabadítja az indulatokat
„A legnagyobb kihívás, hogy a szereplőkkel az előadás elejétől a végéig nem nézünk egymás szemébe. Éppen ezért minden rezdülésünknek helyén kell lennie, hogy a reakciók érvényesek legyenek. Ez hatalmas energiabefektetést igényel" – mondta el a Brindsley Millert alakító Ágoston Péter.
Kiemelt kép: Koós Kata
