- Hogyan kerültél a győriek látóterébe, és hogyan fogadott a társulat?
- A darab rendezőjéhez, Kszel Attilához évtizedes barátság fűz. Régi ötletünk volt, hogy Irvine Welsh regényét színpadra állítsuk, mert a történet nagyon erős. Évekig terveztük, minden évadnak úgy indultunk neki, hogy na, akkor most aztán tényleg megcsináljuk és végre tavaly lehetőség nyílt arra, hogy ezt az álmot megvalósítsuk. Szerencsére a kollégákkal hamar megtaláltuk a közös hangot. Mivel gyakran jártam Győrbe színházba, nem számítottam kívülállónak.
- Danny Boyle 1993-as mozija kultuszfilmmé vált. Ez a te filmes toplistádon mennyire szerepel előkelő helyen?
- Nagy hatással volt rám és jó filmnek tartom, de a színpadi változat sokkal közelebb áll a regény ridegebb, kegyetlenebb világához. A film jóval "fogyaszthatóbb", sokkal populárisabb a könyvváltozatnál.
- Milyen ember az általad játszott Mark Renton?
- Belecsúszott a heroinba, és próbál kitörni ebből a helyzetből. Az előadás megmutatja a helyzetét, de nem ítélkezik felette. Nem gondolom, hogy az a jó előadás, amely válaszokat ad. A néző döntse el, pozitív vagy negatív figura.
- Tavaly tavasszal volt a premier Győrben, gondolom, azóta lefutott a bérletes széria, és ritkábban tűzik műsorra. Mennyire jelent emiatt esetleg nagyobb kihívást a mostani előadás?
- Érdekes lesz, mert új a tér, ez mindenképp kihívást jelent. És gondolom, kollégák, ismerősök is eljönnek. De törekszem arra, hogy ne izguljak rá különösebben erre az alkalomra.
- A legutóbbi bemutatód a Kolibri Színházban, a Parszifál és a terepasztal lovagjai című darabban volt. Játszol még ott a Trapitiben és a Nemzeti Színházban, a Holdbéli csónakosban. Nem tűnik úgy, mintha félnél a gyerekközönségtől.
- Az az igazság, nagyon élvezem, ha gyerekeknek játszom. Sokkal érzékenyebbek, ugyanakkor hálásabbak is. Nem "viselkednek" egyáltalán, azonnal visszaigazolják, ha valamit jól vagy rosszul csinálsz. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyerekekből lesz a jövő közönsége. Jó élményt kell nekik adni, hogy aztán később is bejöjjenek a színházba.
- Voltál Frédi a Lili bárónőben, Mixi a Mágnás Miskában és Action a West Side Storyban. Nem hiányzik a zenés műfaj?
- Nagyon szeretek operettet és musicalt játszani, de ez egy ilyen prózai időszak.
- Lassan vége az évadnak, új bemutatód a Radnóti Színházban idén nem lesz. A jövőről mit lehet tudni?
- Elképzelhető, hogy szabadúszóként fogok dolgozni. Ez egyrészt nehezebb, mert nagyobb bizonytalansággal jár, ugyanakkor számomra van benne valami felszabadító érzés is.
MAI PROGRAM A VIDÉKI SZÍNHÁZAK TALÁLKOZÓJÁN
2007. április 17. kedd 19 óra, Petőfi Csarnok
Vonatles (Trainspotting)
| A Győri Nemzeti Színház előadása | |||||||||||||||||||||||||||||||
|
Író: Irvine Welsh, Harry Gibson
Rendező: Kszel Attila
díszlettervező: Győri Gabi és Kszel Attila
jelmeztervező: Győri Gabi és Kszel Attila
zenei munkatárs: Szücs Péter Pál
rendezőasszisztens: Bedi Eszter
mozgás: Pörneczi Attila
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
Bemutató időpontja: 2006. április 30., Győri Nemzeti Színház
