Lehet lélekemelő, készségeket, szociális kompetenciát és kreativitást fejlesztő, valóban motiváló az, ami kötelezően előírt? Van már választásunk, ha saját vagy ismerősünk érettségi küszöbén álló gyermeke belekerül az iskolai közösségi szolgálat, vagyis az IKSZ mágikus útvesztőjébe? Elégedjünk meg a kerítésfestéssel, avarsöpréssel, vízgereblyézéssel, az „okosba” megoldott igazolással és a pecsétgyűjtéssel, vagy várjunk el igazán életkorra, személyre szabott, a diák személyes bevonódását kiváltó feladatokat az iskolai közösségi szolgálat kapcsán?
Évente több tízezer középiskolás diák vesz részt iskolai közösségi szolgálatban, és teljesíti ezzel az érettségire bocsájtás egyik kötelezően előírt feltételét. Bár nem a múzeumok állnak az IKSZ-es diákok és pedagógusaik gondolkodásának fókuszában, amikor IKSZ-es fogadóhelyet keresnek, de egyre többen töltik a kötelező 50 órát, vagy annak egy részét muzeális intézményben MIKSZ-es diákként. Más kérdés, hogy milyen élményekkel távoznak innen, és milyen érzésekkel gondolnak vissza az itt töltött időre. Ha jó irányba alakulnak a dolgok, akkor akár lelkes, rendszeresen visszatérő múzeumlátogatókká, netán a múzeum életét aktívan segítő önkéntesekké válhatnak idővel, sőt esetleg még a pályaválasztásukban is befolyásolhatják őket a közösségi szolgálat teljesítése során a múzeumban szerzett élményeik, tapasztalataik, emberi kapcsolataik.
De mit tehetnek a minél jobb kimenetel érdekében a hazai múzeumok iskolai közösségi szolgálatot koordináló munkatársai? A saját maguk által elkövetett kezdeti hibákból tanulva lavírozzanak egyet előre, kettőt hátra ezen a cseppet sem könnyű terepen vagy rendelkezésre állnak már követendő minták, modellek, amiket érdemes a saját lehetőségekhez szabva alkalmazni?
Kivételes segítséget jelenthet mindehhez az a hiánypótló, az iskolai közösségi szolgálat (IKSZ) muzeális intézmények által történő hatékonyabb szervezését támogató most megjelent módszertani kiadvány, melyet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (SZNM MOKK) jelentetett meg az általa kiadott Múzeumi iránytű sorozat 20. köteteként a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című kiemelt projekt keretében.
A „MIKSZ – Útmutató az iskolai közösségi szolgálat múzeumi szervezéséhez” címet viselő kiadvány bemutatása céljából november 27-én rendhagyónak tűnő helyszínen, a Fővárosi Nagycirkuszban tartott sajtótájékoztatót és módszertani napot a MOKK. A szép számú érdeklődőt vonzó, és személyes kommentárokat sem nélkülöző eseményen szót kaptak a téma jeles szakértői, múzeumi környezetben iskolai közösségi szolgálatukat teljesített egykori középiskolások, valamint a témában kompetens pedagógusok és múzeumi szakértők is.
A módszertani útmutató szerkesztője és szerzője a múzeumi iskolai közösségi szolgálat témájában az évek során elmélyült muzeológus és múzeumpedagógus, Joó Emese. A sok hazai és külföldi példát, valamint kerülendő, megfelelő és ideális modelleket bemutató kötettel az volt a célja, hogy a muzeális intézmények körében növekedjen az IKSZ-el kapcsolatos tudatosság, erősödjön a stratégiai gondolkodás eze a éren is, sor kerüljön a fogalmak tisztázására, a múzeumi szakemberek módszertanilag felkészültebbek legyenek a fiatalok fogadására, és ösztönözni tudják a diákokat a múzeumi tartalmak megismerésére és alkalmazására. Radikális kiállásával és a téma mélyfúrásszerű feldolgozásával a most megjelent módszertani útmutató a kötelező iskolai közösségi szolgálatot övező anomáliákra is őszintén rávilágít.
A múzeumi szakmának szóló, de a pedagógusok, tudatos szülők érdeklődésére is számot tartó útmutató működőképes iránytűt ad az iskolai közösségi szolgálat szervezésével kísérletező, foglalkozó, és olykor kudarcot is valló múzeumi szakembereknek. Hangsúlyt fektet az IKSZ-et szervező pedagógusok érzékenyítésére, hogy a múzeumok által nyújtott iskolai közösségi szolgálathoz kapcsolódó lehetőségeket jobban ismerjék, értsék és el is juttassák középiskolás diákjaikhoz.
A kötet konklúziója szerint a fiatalok sikeres motiválásának, a jól működő múzeumi iskolai közösségi szolgálatnak a záloga a diákok életkori sajátosságainak és közösségi viszonyainak, valamint a múzeumi lehetőségeknek az alapos ismerete. Mindezek mellett az együttműködés, a bevonás és a felhatalmazás előtérbe helyezése is kiemelten fontos.
A „MIKSZ – Útmutató az iskolai közösségi szolgálat múzeumi szervezéséhez” című kötet ingyenesen letölthető az alábbi linken.
Ugyanitt a kiadvány utóélete is nyomon követhető, és az xmuzeum@gmail.com e-mail címen a témával kapcsolatos további szakmai diskurzusra, visszajelzésekre is lehetőség nyílik.
A múzeumi iskolai közösségi szolgálattal foglalkozó, „MIKSZ-eljünk tudatosan, hogy ne kelljen a falat kaparni” című korábbi írásunk ezen a linken olvasható.
A Múzeumi iránytű kiadványsorozat további kötetei online elérhetők.
*A „MIKSZ – Útmutató az iskolai közösségi szolgálat múzeumi szervezéséhez”” című kiadvány a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú európai uniós projekt keretében jelent meg. A projekt megvalósítói elkötelezettek az esélyegyenlőség szerepének növelése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és a kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének megteremtése mellett.
Szerző: Kajári Gabi, Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ
Fotók: Kajári Gabi és Milbich Andrea, Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ
[1] A gondolat Galambos Ritától, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány oktatási szakértőjétől származik, aki a 2019. november 27-én tartott könyvbemutató alkalmával rendezett módszertani napon videóüzenetben méltatta ezekkel a szavakkal a módszertani útmutatót.
