"A Földanya a legjobb védelem a régiségeink számára" ? jelentette ki Michalisz Tiveriosz, a thesszaloniki Aristotelio Egyetem régészprofesszora. Tiveriosz tudja, mit beszél: ő volt az, aki legutóbb azzal az ötlettel állt a görög kulturális miniszter elé, hogy temessenek be egy addig ismeretlen, a korai kereszténység idejéből származó bazilikát, amelyet két éve, egy metró építésekor fedeztek fel. Pénz ugyanis nincs a feltárásra.
"Hagyjuk a leleteket a föld alatt, s találják meg a régészek évezredekkel később, amikor a görögök és politikusaik sokkal nagyobb tiszteletet fognak érezni a történelem iránt" ? fakadt ki a régészprofesszor. Ebben az esetben viszont ? szólnak az ellenérvek ? a műkincstolvajok szabadon garázdálkodhatnak a lelőhelyeken, mivel a görög államnak elegendő számú őrre sem futja.
Hasonlóan rossz tapasztalatokról számolt be Pavlosz Kriszosztomu archeológus, aki elmondta: tavaly egyetlen egy feltárást sem tudott megkezdeni Görögország északi részén, pedig többek között azért az ötvenhektáros nekropoliszért is ő felel, ahol a makedóniai királyság központja volt. Az itt talált aranymaszkok értékét szakértők több mint 11 millió euróra becsülik.
Görögország a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól érkező kölcsön fejében rendkívül szigorú költségvetési politikát kénytelen folytatni. A drámai megszorítások életbe léptetése után két görög múzeumot is megtámadtak: januárban egy Picassót és két másik műalkotást loptak el az athéni Nemzeti Galériából, majd februárban két fegyveres rabolt el több mint hetven tárgyat az olümpiai régészeti múzeumból.
