A vályogvető rámától a lápi hisókáig

Sári Zsolt, a skanzen néprajzkutatója elmondta: az elmúlt évszázadokban Európa mezőgazdaságának fejlődése jelentős hatást gyakorolt a társadalmakra, a technológiák korszerűsödése nyomán ugyanakkor az agrárgazdaságban mind kevesebb kézi erőre van szükség, ami a vidék elnéptelenedésének veszélyét vonta magával.

Az iparosodás túlfogyasztást idézett elő, ami a természeti javak kirablása miatt ökológiai katasztrófákkal fenyeget. A káros folyamatok mérséklésére, a környezetbarát szemlélet kialakítására az Európai Unió hét ország - köztük Magyarország - múzeumait, intézményeit kérte fel a témába vágó közös kiállítások szervezésével.

A nemzetközi kiállítást elsőként Franciaországban mutatták be. A tárgyak között szerepel az energiatakarékos házak építésére alkalmas magyar ősi vályogvető ráma, a francia aprófalvak közösségének összetartásában szerepet játszó többfunkciós kisposta fotója, és a svédek által a tej tartósítására régóta használt vadon termő lápi hisóka képe. Érdekesség, hogy az egyik bemutatott fotót csak az elé tett kerékpárra ülve, a pedált tekerve lehet megnézni, amivel a napi mozgásnak az egészséges életmódban betöltött szerepére hívják fel a figyelmet.

Szerepel a bemutatón a magyar mangalica sertésből készült kolbász, valamint a különböző francia sajtok előállításának régi és mai eszközei. Ezek az úgynevezett slow food (lassú étel) mozgalomba is beilleszthetők; ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyben előállított, az adott környékre jellemző hagyományos élelmiszerek elterjedése megkíméli a környezetet. A tartósítás vegyszerei, a csomagolóanyagok ugyanis így feleslegessé válnak és a szállítás költségei sem terhelik a költségeket - emelte ki Sári Zsolt.

A kiállítás a Skanzen Galériában június 21-ig tekinthető meg, a tárlat ezután Svédországban folytatja vándorútját.