Zosia maradványait lakattal a lábán, nyaka fölött sarlóval találták meg, ami arra utal, hogy a babonás emberek, akik eltemették, így akarták megakadályozni, hogy visszatérhessen a halálból. A nő maradványaiból DNS-vizsgálat, 3D-s nyomtatás és gyurmamodellezés segítségével sikerült rekonstruálni az arcát.
Az arc rekonstruálásán dolgozó szakember, a svéd Oscar Nilsson ironikusnak nevezte, hogy miközben egykor mindent elkövettek, hogy ne támadhasson fel halottaiból, a kutatók mindent megtettek, hogy „visszahozzák az életbe”. A régész elmondta, hogy Zosia 18–20 éves lehetett a halálakor, és koponyájának vizsgálatából arra következtettek, hogy ájulással és erős fejfájással járó betegsége lehetett, esetleg mentális problémákkal is küzdhetett.
A sírban talált sarló, lakat és jellegzetes fafajták az egykori hiedelem szerint védelmet jelentettek a vámpírok ellen – mutatott rá a Nicolaus Copernicus Egyetem régészcsoportja. A temetkezési helyen egy valószínűleg ugyancsak vámpírnak tartott gyermek maradványait is feltárták, akit arccal lefelé, szintén lelakatolt lábbal temettek el. A Zosia sírjában talált további tárgyak a régészek szerint arra utalnak, hogy feltehetően tehetős családból származott.
Nilsson magyarázata szerint a 17. században az Európában pusztító háborúk olyan félelmetes légkört teremtettek, amelyben mindennapivá vált a természetfeletti lényektől való félelem. A régész először Zosia koponyájának 3D másolatát készítette el, majd gyurmából építette újjá izomról izomra az élethű arcot. „Megható látni egy feléledő arcot, különösen, ha az ember ismeri ennek a fiatal nőnek a történetét” – mondta Nilsson, hozzáfűzve, hogy a szörnyetegként eltemetett nőt emberi lényként akarta visszahozni.
