Abraham 'Bram' Stoker 1847. november 8-án született Írországban, egy hétgyermekes család harmadik gyermekeként. Élete első éveit egy meg nem nevezett betegség miatt ágyhoz láncolva töltötte és csak hétéves korában állt helyre az egészsége, amikor elkezdte az iskolát. A felépülés olyan jól sikerült, hogy később még atléta is volt a dublini Trinity College-ban, ahol matematikát szakon végzett.
Még a főiskola alatt kezdett érdeklődni az újságírás iránt; hamarosan a Dublin Evening Mail színi kritikusa lett. Novellákat is írt ekkoriban, amiket a London Society adott ki. 1878-ban elvette Florence Balcombe-ot, aki akkoriban különleges szépségnek számított, kérője volt még Stoker előtt Oscar Wilde is. Első gyermeküket jó barátja, Henry Irving színész után nevezte el. akivel a londoni Lyceum Színházban is együtt dolgozott. Irving révén ismerkedett meg a londoni elit olyan tagjaival, mint James Abbott vagy Sir Arthur Conan Doyle. Később szintén Irvingnek köszönhetően jutott el több amerikai körútra; egyik alkalommal a Fehér Házban is vendégül látták őket. Egyik útjuk során találkozott bálványával, Walt Whitman költővel is. Ezekben az években írta a Pillantás Amerikára, A kígyó útja és a Watter's Mou' zátony című műveit.
Azonban Stoker legismertebb művét, a Drakulát a magyar származású Vámbéry Ármin professzorral való találkozás inspirálta: ő mesélt el neki III. Vlad Tepes havasalföldi uralkodó alakjáról és az őt körülvevő mítoszokról. Az író ezt követően kutatómunkába kezdett, ám Kelet-Európába sosem jutott el: végig ?csak? a londoni könyvtárakat bújta. A realisztikusságra való törekvés jegyében regénye levelekből, telegramokból, naplóbejegyzésekből és újságkivágásokból állt, ennek ellenére szinte azonnal a horror és a gótikus regény műfajába is sorolták. A vámpírok mitológiája ugyan korábban is létezett, de Stoker írása kellett a széleskörű ismertségükhöz.
A Drakula gróf válogatott rémtettei eredeti kéziratát sokáig elveszettnek hitték, azonban az 1980-as évek elején Pennsyilvaniában akadtak nyomára. E szerint Stoker eredetileg Az élőhalottak (The Un-Dead) címet adta regényének, amit végül az utolsó pillanatban változtatott meg. Drakula alakja kitalált személy, de sokat merített a már említett Vald Tepes legendájából megalkotásához. III. 'Karóbahúzó' Vlad, vagy másik nevén Drakula gróf hírhedt volt kegyetlenkedéseiről, akit 12 évig tartó raboskodás után saját, általa meghurcolt alattvalói öltek meg.
Stoker halálának okairól megoszlanak a feljegyzések: egyesek szerint szifiliszben, mások szerint egyéb kórtól vesztette életét Londonban, 1912. április 20-án. A Drakula jogai felett viszont halála után is vitáztak: 1922-ben például az első, Nosferatu című filmfeldolgozást akkor még élő özvegye hozzájárulása nélkül forgatták le. Az első hivatalos feldolgozás Todd Browning 1931-es Drakula című mozija lett, Lugosi Bélával a főszerepben.
