Van Gogh és Monet festményei is lekerülnek a zürichi Kunsthaus faláról

Művészet

A svájci múzeum azt vizsgálja, hogy nácik rabolták-e el őket eredeti tulajdonosuktól.

Claude Monet: Monet kertje Givernyben (1895; olaj, vászon; 81,5 x 92 cm; Emil Bührle gyűjtemény, tartós kölcsön a Kunsthaus Zürichnek)
Claude Monet: Monet kertje Givernyben (1895; olaj, vászon; 81,5 × 92 cm; Emil Bührle-gyűjtemény, tartós kölcsön a Kunsthaus Zürichnek)

Svájc egyik vezető művészeti múzeumában, a Kunsthausban most öt festményt távolítanak el a falakról, mert attól tartanak, hogy azokat a nácik lopták el a 2. világháború alatt. A döntés azután született, hogy új irányelveket tettek közzé azokkal a művekkel kapcsolatban, amelyek még mindig nem kerültek vissza azokhoz a családokhoz, akiktől ellopták őket.

Régóta gyanakodnak ugyanis arra, hogy az Emil Bührle-gyűjteményben található művek egy része ilyen forrásból származhat, mivel a kollekció egy német származású fegyverkereskedőről kapta a nevét, aki a 2. világháború alatt a náciknak gyártott fegyverek eladásával gazdagodott meg.

A vizsgált műalkotások között Claude Monet, Gustave Courbet, Henri de Toulouse-Lautrec, Vincent van Gogh és Paul Gauguin egy-egy festménye szerepel. Egy Édouard Manet-képet, a La Sultane-t szintén vizsgálják, amely feltehetően egy német zsidó iparos tulajdona volt, mielőtt kényszerárverésre bocsátották volna. A feltételezések szerint Max Silberberget aztán az auschwitzi náci haláltáborban gyilkolták meg.

1956-ban bekövetkezett haláláig Bührle mintegy 600 műalkotásból álló gyűjteményt halmozott fel. Ezek nagy részét a Bührle Alapítvány kezeli, és egy húszéves kölcsön keretében a Kunsthausban láthatóak. A többi festmény állítólag Bührle leszármazottjainak otthonaiban lóg.

A cikk forrása itt olvasható.