A Néprajzi Múzeum 2014. június 24-én nyíló, Megvetés és önbecsülés című kiállítása a hagyományos vándoriparos mesterségeket tárgyakon, képeken, filmeken és történeteken keresztül, a háttérben húzódó gazdaságtörténeti folyamatokkal együtt mutatja be. A mesterségek megismertetése mellett megjelenik majd a különböző nézőpontok ? a felfedezés, az idealizálás, az objektivitás, a szolidaritás, az emancipáció, a megvetés, az etnikus öntudat és identitás ? története is. Az etnikusnak tekintett mesterségek sorsa nagyon különböző irányba fordult a 20. században. A drótostótok országhatárokat átlépő dinamikája sikeres vállalkozások létrehozását eredményezte. A szlovák nemzeti mozgalom a drótosság történetét, múltját részévé tette a szlovák nemzeti identitásnak, ami nagyfokú megbecsültséget eredményezett. A cigány vándoriparosságot hasonló sikeres átalakulás nem kísérte, csak a 20. század végi cigány értelmiségi mozgalomnak köszönhetően kezdett a vándoriparos múlt fontos szerepet betölteni a cigány identitásban.
?Vannak a régi mesterségek, és vannak Magyarországon olyan nemzetiségi csoportok, akik ezeket a mesterségeket igazi művészi szinten, színvonalon űzték. Ha ezeket mélyebben és közelebbről megismerjük, akkor sokkal jobban meg fogjuk érteni a saját történetünket is, az összetartozásunkat, és azt a munkamegosztást, ami valamikor adott egy rendet ebbe a magyar világba, amiben benne voltak a cigányok is, a románok is, a tótok is, és a többi nemzetiség. Jó lenne, hogy ha sikerülne azt a fajta rendet és munkamegosztást kialakítani, hogy mindenki azt tudná csinálni, amihez a legjobban ért és ezzel a közös boldogságunkhoz hozzájárulna? ? mondta el a megnyitó után Balog Zoltán.
A Megvetés és önbecsülés - Igaz történet Üstfoltozóról, Drótostótról és Teknőscigányról című tárlat 2015. január 4-ig látogatható. A kiállítás megvalósításában a Néprajzi Múzeum együttműködő partnere a szlovákiai Považské múzeum, Žilina.
(Fotó: Csákvári Zsigmond)
