A horvát, török és magyar együttműködésben megvalósuló Zrínyi Emlékév keretében számos kiállítás nyílik meg és több kötet jelenik meg, így már a kiállítás anyagát tartalmazó könyv is lapozható. A Munkácsy-díjas festő és grafikus, Kőnig Frigyes legújabb, a 16?18. századi horvátországi és dalmáciai hadi építészettel foglalkozó háromnyelvű kiadványa régészeti, építészeti és geodéziai felmérések felhasználásával készült, de régészek, történészek is segítették a munkát.
Kőnig Frigyes a kiállításmegnyitón elmondta: a kiállítás egy nagy gyűjtemény része, a kiállított rajzok a várvédelmi rendszer szűkebb körével foglalkoznak. ?A Kárpát-medencében számos nép lakik és lakott, akiket akkor értünk meg igazán, ha mindegyikkel kellőképpen foglalkozunk. Az erődítmények tanulmányozása nagyon jó alkalom arra is, hogy az ember a történelmi ismereteit gyarapítsa. Nem csak a híres, látványos objektumok fontosak, hiszen jelentősége van a legkisebbnek is, ezek nélkül az egész rendszer összeomlott volna.?
A 18. századi végvárrendszert tanulmányozva megtapasztalta, hogy a földrajzi határokat nem mindig követik a politikai határok, és fordítva, ezért nem csodálkozhatunk azon sem, hogy a szigetvári vár is szerepel ezen a kiállításon. ?Magyar honfitársainknak talán távolinak tűnnek a dalmáciai erődítmények, de tudjuk, hogy a 16?17. században nagyon fontos színhely volt az adriai tenger és partvonala. Ám nemcsak épületekről, helyekről van szó, hanem emberekről, akik a feladataikat ellátták. Láttam azt is, hogy az egész végvári rendszer akkor működött igazán, ha értelmes, művelt főket bíztak meg azok vezetésével. A kor vezető humanistái álltak az oszmánok elleni harcok élére, amit jól bizonyít a Zrínyiek jelentős könyvtára is? ? fejtette ki, majd köszönetet mondott a kiállítás megrendezéséért Dr. Hóvári Jánosnak.
Az Emlékbizottság elnöke elmondta: ?hogy itt állhatunk Zrínyi Péter horvát bán és Frangepán Ferenc püspök, diplomata szobra és egy több évszázados vár előtt, a Zrínyiek örökségének köszönhető. A Zrínyi-emlékvilág a Drávától északra és délre egyaránt fontos. A Zrínyi-örökség számunkra hagyományt és kötelességet jelent, minden magyarnak és horvátnak tudnia kell, hogy a múltunk és a jövőnk is közös egy nagy európai házban. Sokan dolgoztak ugyan azért, hogy ezt a sorsközösséget elfelejtsük, de nem jártak sikerrel. Kötelességünk, hogy a 21. században megőrizzük azt a Zrínyi-emlékvilágot, amely bennünket öntudatos horvátokká és magyarokká tett, és továbbadjuk mindezt.?
Csáktornya Napján tartották a kiállításmegnyitót, hiszen, mint dr. Sokcsevits Dénes, a Zágrábi Magyar Intézet igazgatója, a horvát kulturális miniszterhelyettes elmondta, a város számára igen fontos a Zrínyi-család, tőlük kapták ugyanis a mezővárosi kiváltságot, május 29-ei keltezéssel. Zrínyi Miklósról, a szigeti hősről elmondta: nagyon csodálkozott volna azon, ha feltettük volna számára a kérdést, hogy magyarnak vagy horvátnak vallja-e magát. ?Egy haza volt, az egy Szent István-i korona országa. Horvátországnak természetesen megvolt a maga autonómiája, de a horvát nemes magyar nemes is volt egyben. Együtt védték a nemesi szabadságjogokat, az ország szabadságát? ? szögezte le.
A Csáktornyai Muraközi Múzeumban megnyílt kiállításon Stjepan Kovač polgármester kifejtette: a tárlat a történelem azon részét mutatja be, amikor a török védelmében felépültek a végvárak. ?Ha ma már nem is léteznek ezek, láthatjuk, hogyan néztek ki korábban. Végváraink a háborús időszak, a közös történelmünk nyomai? ? tette hozzá.
Fotó: Csákvári Zsigmond
