Kezdjük a végén. Hogy ér véget az Ybl Emlékév?
December 12-én a Várkert Bazárban rendezzük a bicentenáriumot lezáró konferenciát, ami egy kicsit az emlékévek ünnepe is lesz. A konferencia nyitó előadását L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára tartja. A plenáris ülés témái között szerepelnek megújuló és új épületeinek, köztereink a Magyar Építészet Évében, a turizmus és épített örökségünk kapcsolata. Délután a szekcióüléseken szó lesz az építészet és a sajtó kapcsolatáról, a fiatal építészek szerepéről a Magyar Építészet Évében, és az emlékévek szervezéséről, lebonyolításáról és finanszírozásáról is. Az emlékévek jelentőségére többek közt oly módon is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a nap folyamán felcsendül Sebők Péter Klarinét kvintettje ? a fiatal zeneszerző a tavalyi, nagy sikerű, Gárdonyi-emlékév zeneszerző pályázatának nyertese volt ?, illetve kamara kiállítás nyílik Csók István életéről, művészetéről, hiszen jövőre ünnepeljük a festő születésének 150. évfordulóját.
Az építész óriás szellemi és épített örökségének bemutatásán kívül, mi volt a szervezők legfontosabb szándéka az Ybl Bicentenáriummal?
A rendezvénysorozat összeállításakor arra törekedtünk, hogy minél többekhez jutassuk el az év kettős üzenetét: Ybl életművén túl a magyar építőművészetet is ünnepeltük idén. Éppen ezért olyan programokban, kezdeményezésekben gondolkodtunk, amelyek a társadalom széles rétegeit érik el, és sokszínűen közelítenek Ybl hagyatékához és az építészethez, mint művészethez. Az emlékévek azért fontosak, mert képesek oly módon felfrissíteni a tudásunkat az éppen ünnepeltről, hogy az nem a koszorúzás formális, és egyhangú ceremóniáját idézi, hanem új távlatokat nyit: múltat, jelent és jövőt köt össze.
Az Ybl Bicentenárium ? A Magyar Építészet Éve a végéhez közeledik. Milyen programokkal, rendezvényekkel találkozhattak az érdeklődők?
Tíz állomást érintett az a programsorozat, amellyel bejártuk az országot. Ennek részét képezte az a vándorkiállítás, amelynek kurátorai Hidvégi Violetta, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa és Ritoók Pál a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményvezetője voltak. A kiállítás ízelítőt adott Ybl életművéből. Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek irodalmi összeállítást készítettek Ybl életéről korabeli dokumentumok, felhasználásával, ami ugyanúgy látható volt minden helyszínen, mint Csontos Györgyi Ybl öröksége című dokumentumfilmje.
Hogyan fogadták a helyszínek az országjárót?
Majdnem mindenhol a helyiek is gazdagították valamivel az eseményt. Kecskeméten például a vándorkiállítás ideje alatt be lehetett jelentkezni az Ybl építette evangélikus templomot bemutató vezetésre. Egerben a megyei építész kamara építészfórumot szervezett.
Milyen szempontok szerint választották ki a tíz állomást?
Igyekeztünk olyan helyekre is elvinni Ybl szellemiségét, ahol esetleg nincs általa tervezett épület. De fontos szempont volt az építészképzés jelenléte, a fiatalok bevonása is, így lett a záró állomás a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara, ahol nagyon sok fiatal volt kíváncsi a mondandónkra.
Mennyire sikerült megszólítani a még fiatalabb korosztályt?
Két pályázatot is kiírtunk az általános illetve a középiskolai korosztálynak. A kisebbektől rajzokat, a nagyobbaktól fotókat vártunk. A rajzpályázat zsűrijének elnöke Bartos Erika volt, akiről talán kevesen tudják, hogy eredetileg építészmérnök, és ? mint kiderült ? Ybl épületeinek nagy rajongója. Szívből mondhatom, hogy remekművek születtek, amelyekből kiállítást is szerveztünk.
(Fotó: Csákvári Zsigmond)
