Az élet írta
A Kabul művelet sztoriját az élet írta. S valóban nem semmi történet. Olyan, amelyre joggal lehetünk büszkék.
Egykor nagyon ment a kérdés: mit csináltál 2001. szeptember 11-én? Ma már elegendő, ha arra emlékszünk, hogy egy-egy eltérített utasszállító gép csapódott a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba. Válaszul az Egyesült Államok novemberben megszállta az Afgán Iszlám Emirátust, amely a terrortámadást vállaló Iszlám Állam vezetőit rejtegette.
A magyar NATO-misszió 2003-tól vett részt 7666 fővel az újjáépítésben, kiképzésben, mentésben, illetve biztosította a kabuli repteret. A küldetés során heten vesztették életüket, öten megsebesültek.
Joe Biden 2021 áprilisban váratlanul bejelentette: május 1-jével megkezdik a csapatkivonásokat Afganisztánból, ugyanis „húsz éve egyértelmű célokkal ment az Egyesült Államok Afganisztánba: megbüntetni azokat, akik megtámadták az országot és leépíteni az Al-Kaida jelenlétét… Sosem volt Amerika célja országépítés vagy egy egységes, centralizált demokrácia létrehozása Afganisztánban” – így az elnök.
Példátlan katonai művelet
2021. augusztus 15-én a tálibok elérték Kabult. Két napra rá a Honvédelmi Minisztérium kimenekítési parancsot kapott a magyar kormánytól. Húsz óra elteltével a körülbelül százfős egység készen állt a feladat végrehajtására.
A kimenekítést Airbus A319-esekkel végezték. A gépek tizennégyszer fordultak egy körben 60-70 fővel a fedélzetükön. A küldetés az Operation Shaman nevet viselte.
Mint írtam, nem semmi sztori ez. Joggal lehetünk büszkék honvédeink helytállására, miként az amerikaiak A sólyom végveszélyben, A nap könnyei, A helyőrség, legújabban a Maga a pokol láttán.
Egészen fantasztikus történet. A Magyar Honvédség pedig egészen elképesztő magaslatokba jutott katonaszakmailag. Nagyon boldog vagyok, hogy össze tudtuk hozni a mozit
– lelkendezett Lajos Tamás producer. – Amihez kellett a Honvédelmi Minisztériummal történt példaértékű összefogás. Hihetetlen, mennyi energiát mozgósított a honvédség a film sikerének érdekében, mert nagyon magukénak érzik a produkciót.”
Szégyenletes kivonulás
Ne feledjük, mindezt úgy, hogy noha nekünk, magyaroknak siker a történet, globálisan ellenben elkeserítő fiaskó a két évtized utáni váratlan kivonulás. Az USA ugyan három hét alatt mintegy 126 ezer embert menekített ki, közben azonban a tálibok augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult. Augusztus 26-án a reptéren elkövetett öngyilkos merénylet végzett 13 amerikai katonával és 170 afgán civillel. Igaz, hogy mielőtt az USA hadereje augusztus 30-án elhagyta a repteret, javíthatatlanul működésképtelenné tettek 97 speciális járművet és 73 repülőgépet, a tálibok mégis körülbelül 83 milliárd dollár értékű fegyvert zsákmányolhattak.
Az amerikaiak semmi mással nem törődtek, csak a saját érdekeikkel. Fogták magukat, és otthagytak mindenki mást. A magyarok viszont azt mondták: mi kivisszük a mieinket meg a velünk együttműködőket
– idézte fel a kevéssé ismert valóságot a filmproducer, aki elárulta: közben a többi NATO-tagállam hívta a Honvéd Vezérkart, hogy segíteni ugyan nem tudnak, de mentsük már ki az ő állampolgáraikat is.
„Menekítettünk németeket, hollandokat, angolokat – mesélte Lajos Tamás. – Nemcsak katonailag fantasztikus ez a teljesítmény, de lenyűgöző az üzenete is.”
Forgatókönyv és valóság
Meglehet, a történet erőteljes, azonban ebből filmet kellett írni: kitalálni a karaktereket, az akciókat, az átélhető jeleneteket. Mi tagadás, két és fél évig dolgoztak a forgatókönyvön. Lajos Tamáshoz Horváth Áron kopogott be a sztorival, aki társíróként működött közre az Eperjes Károly rendezte Magyar passióban és a Hacktion sorozatban.
„Áron hihetetlen alázattal és lelkesedéssel dolgozott Goda Krisztina dramaturgiai irányítása és a Honvédelmi Minisztérium szakmai támogatása mellett” – magyarázta Lajos Tamás, miközben bennem felmerült a kérdés: mennyiben fikció a film, s mennyi benne a valóság?
„Mindig elmondom: én játékfilmet csinálok, annak dramaturgiai követelményei mentén. Így nyilván van benne egy csomó fikció” – hangzott a válasz.
A Kabul művelet a valóság talaján marad, de folyamatosan mondtam a katonai szakértőknek és a forgatókönyvírónak: lehet, hogy nem így történt, de történhetett volna így is
– fogalmazott a producer, majd hozzáfűzte: számtalan interjú készült a katonákkal, akik részt vettek az akcióban.
A virtuális világ nem váltja ki a valóságot
A jelenkor számítógépes technikája komoly segítséget kínál a látvány megteremtésében. Ameddig, mondjuk, az Egri csillagokban fel kellett építeni Pilisborosjenőn, majd leégetni az egri várat, addig manapság ezt kiváltja a virtuális valóság.
„Azért azt tudni kell, hogy a számítógépes utómunka rendkívül drága. Persze látványos megoldásokra ad lehetőséget” – fogalmazott Lajos Tamás, aki példaként a Blokádot említette.
Mivel a főváros olyan sok pénzt kért a Szabadság híd használatáért, amit a produkció nem bírt el, ezért felépítették a taxistüntetés egyik fő helyszínét Mogyoródon. A háttér pedig utólagos trükk, akár az Árpád hídi jelenetek esetében.
„Azokat a díszleteket építjük meg, amelyekkel a szereplőink közvetlenül érintkeznek. Leforgatjuk Afganisztánt, Kabult, miközben ki se tesszük a lábunkat Magyarországról” – avatott be a film producere.
„Hiába a számítógépes látvány, ugyanúgy meg kell teremteni egy film vizuális rendszerét, mint régen, persze más eszközökkel. Kétségtelenül átalakult a manuális filmkészítés, s alakul szélsebesen a mesterséges intelligencia miatt” – nyújtott bepillantást a jövőbe Lajos Tamás, aki maga tehetséges és foglalkoztatott operatőrként alkotott, mielőtt producer vált belőle.
Mivel az első pillanattól kezdve teljességgel valószínűtlennek tűnt az afganisztáni forgatás, így Magyarország mellett döntöttek. Forgattak kőfejtőben, a BNV területén és számos más helyszínen.
„A Hungexpót egyre több stáb használja, mivel az üres hangárok tökéletes műteremként szolgálnak. De forgattunk Újdörögdön is. A katonai bázison építettük fel az afgán falut. A kecskeméti reptéren a kabuli repteret” – sorolta a filmproducer. Mindegyik helyszínen nagyon komoly díszletépítés zajlott, azonban még így is elkerülhetetlen a számítógépes beavatkozás, hiszen például az afgán hegyeket képtelenség hazánkban rekonstruálni, ezért a Vértest majd ki kell cserélni komputergrafikára.
Ez ma már bevett gyakorlat szerte a világon, azonban a valós és virtuális díszletek afgán szereplők híján nem sokat érnének.
Mellettük komoly summát költöttek kaszkadőrökre, akik nélkül elképzelhetetlen bármiféle akciófilm.
Másképp megy a casting, mint a filmeken
A színészválogatásokról az a kép rögzült, hogy az esténként kocsmapultban álló színészek napközben színházakban, filmgyárakban próbálkoznak castingokon.
„Aki olyan rutinnal rendelkező filmes, mint amilyen Dyga Zsombor, annak a fejében már a forgatókönyv olvasásakor alakul a szereposztás. A válogatás igazából arról szól, hogyan tudnak együttműködni a színészek” – magyarázta Lajos Tamás, megjegyezve: a castingdirektor alternatívát ajánl egy-egy figurára.
Rendkívül fontos a szereposztás a zsánerfilmek esetében, tudniillik a nézőkben pontos elvárások élnek egy-egy műfajjal szemben. A 2010-es évektől a ZS szériás vígjátékok és a közönséget nem érdeklő álművészi alkotások helyét átvették a zsánerfilmek. Azóta minőségi munkák várják a közönséget, s bizony a pénztárak kielégítő látogatottságról tudnak beszámolni.
Elindult a közönségbarát filmgyártás. Tehát olyan filmkészítés, amely figyelembe veszi a finanszírozót, azaz a magyar adófizető polgárt
– fogalmazott a producer. – Azt mondani, hogy engem nem érdekel a finanszírozó igénye, az enyhén szólva is kérdéses.”
Lajos Tamás kifejtette: a magyar filmfinanszírozási rendszer nem vállalkozás-, hanem kultúrafinanszírozás. Ezért az, hogy magas költségvetéssel kiváló minőségű filmek készülhetnek, kultúrpolitikai döntés.
„Fel sem merül az anyagi megtérülés, a kulturális annál inkább. A Semmelweis, az idei év legkiemelkedőbb, 350 ezres nézőszáma azért árulkodó” – mondta a producer.
Hódítsuk meg a világot
Koltai Lajos magas szintű rendezése remélhetőleg a magyar nézőkön kívül az Amerikai Filmakadémia tagjait szintén meggyőzi, és a Semmelweist Oscar-szobrocskával díjazzák. Vajon a Kabul művelet is meghódítja a közönséget?
„Hát rajtunk nem fog múlni. Mi mindent megteszünk. Meggyőződésem, hogy a rendszerváltás óta ilyen látványos film nem készült. De ez csak nehezíti a dolgot, mert azonnal beugranak a hasonló műfajú hollywoodi munkák. Szerintem állni fogjuk a versenyt” – ígérte Lajos Tamás, majd indokként hozzátette: olyan történetet mesélnek el, amelyre minden magyar joggal büszke lehet, honfitársaink, katonáink hőstörténetét.
Fotók: Szupermodern Stúdió
