A társulat számára – pécsi alkotóműhelyként – fontos volt, hogy Vasarely szülővárosa megjelenjen a jubileumra készült előadásban, amelyet a társulat művészeti vezetője és koreográfusa, Vincze Balázs Harangozó-díjas érdemes művész álmodott színpadra. Ennek a vezérgondolatnak köszönhető, hogy a produkció vizualitását ihlető művek elsősorban a pécsi Vasarely Múzeum gyűjteményében található alkotások közül kerültek ki.
Ez az izgalmas, világszerte ismert vizualitás inspirálta Cziegler Balázst és Nagy Fruzsinát, hogy díszleteikkel és jelmezeikkel fantasztikus látványvilágú előadást teremtsenek. A képzőművészet bevonása tálcán kínálta a gondolatot, hogy a táncos, mozgásos etűdök egy képzeletbeli kiállítás megnyitójának kerettörténetébe ágyazva jelenjenek meg a színpadon. Az együttes táncművészei mellett „látogatóként” olyan nagyszerű színészek is feltűnnek a tavaszi előadások során, mint Bálint Ádám, Homonnay Zsolt, Vári Éva vagy Uhrik Teodóra, akinek neve a Pécsi Balett hőskorában táncművészként, az utóbbi évadokban pedig ügyvezetőként elválaszthatatlan a társulattól.
A Riederauer Richárd zeneszerző által megteremtett atmoszféra is fontos eleme a produkciónak, nagyon ritka ugyanis, hogy a zene ilyen érzékenyen és plasztikusan képes átemelni egy képzőművész alkotásainak esszenciáját egy előadás hangzásvilágába.
Táncolják: Frank Edina, Karin Iwata, Marina Pérez Ahedo, Pintér Rebeka, Rónaki Nina, Reetta Riikonen, Balogh Csongor, Erdélyi Zsombor, José Blasco Pastor, Koncz Péter, Matola Dávid, Molnár Zsolt, Szabó Márton, Szendrői Bence, Tuboly Szilárd és Varga Máté.
Az előadás a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében, a Müpa szervezésében valósult meg. A Pécsi Balett együttműködő partnerei: Pécsi Janus Pannonius Múzeum/Vasarely Múzeum, Vasarely Alapítvány (Aix-en-Provence).
Fotók: Müpa/Kállai-Tóth Anett
