Terendi Viktória néprajzkutató–muzeológus a tárlat anyagát bemutató szerdai sajtóbejáráson elmondta, hogy a bestiárium a középkori kódexek egy sajátos típusa volt, amely a létező és képzeletbeli állatokat vette sorba, bemutatva tulajdonságaikat és szokásaikat. A kötetek azonban a valós tudás helyett sokkal inkább a korszak hitvilágát tükrözték.
A bestiáriumok mintájára összeállított múzeumi kiállításon a helyi tárgykultúra különböző korszakaiból jelennek meg azok az élőlények, amelyek egykor körülvették a tanyai és a városi embereket, ahogy azok is, amelyek a fantázia- és hitvilág teremtményeiként játszottak fontos szerepet a kultúrában. Az állatalakokkal díszített tárgyak segítségével mindezen túl azok a mélyen gyökerező szimbólumok, normák és képzetek is megismerhetővé válnak, amelyek egykor alapjaiban határozták meg az életet.
A tárlat gerincét a néprajzi gyűjtemény 19. századi anyaga adja, de bemutatnak a 18. században, illetve a 20. század elején készült kerámiákat, fafaragásokat és textíliákat is. Szerepelnek a kiállításon tárgyak a helytörténeti és a régészeti gyűjtemény anyagából is. A kurátor hangsúlyozta, az állatábrázolásoknak egészen a gyáripar nagyarányú elterjedéséig az esztétikai mellett szimbolikus szerepük is volt. Ezért őrizte a dohánytartók nagy becsben tartott tartalmát vicsorgó medve vagy kutya, a lisztesbödönt pedig a középkori szörny, a kígyótestű, kakasfejű baziliszkusz elpusztítására egyedüliként képes menyét.
Külön teremben találkozhatnak a látogatók a képzeletbeli lényekkel: faunokkal, sárkányokkal, griffekkel vagy sellővel, ez utóbbi félig ember, félig haltestű nőalak a többi közt egy mézeskalács ütőformán is látható. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósuló kiállítást szeptember végéig tekinthetik meg az érdeklődők a Tornyai-múzeum földszinti termeiben.
Nyitókép forrása: Tornyai-múzeum
