Hősök tere |
(MTI) - Ebből az alkalomból katonai tiszteladással megemlékezést tart Budapesten a Hősök terén a Honvédelmi Minisztérium és a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság. Az eseményen részt vesz Sólyom László köztársasági elnök, beszédet mond Hende Csaba leendő honvédelmi miniszter.
Szintén a fővárosban, ugyancsak a Honvédelmi Minisztérium és a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság közös rendezvényén a rákoskeresztúri Új köztemetőben is tartanak megemlékezést a magyar katonahősök emlékművénél. Itt Holló József Ferenc, a kegyeleti bizottság tagja mond beszédet.
A magyar hősök emléknapja alkalmából ünnepi megemlékezést tart Kispest önkormányzata is, ahol ünnepi beszédet mond Istvánfi Sándor címzetes főjegyző.
A fővárosi Máriaremetén, illetve Pákozdon, a Mészeg-hegyen lévő Doni kápolnában Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök mutat be misét az első és a második világháborúban elesett katonákra emlékezve.
Miskolcon a város elesett hőseinek emlékművénél és a hősök temetőjében a második világháborús hősök emlékművénél, illetve az első világháborús hősök emlékművénél, az 1956-os emlékműnél, a hadifoglyok kopjafájánál, és a Hősök temetője melletti volt köztemetőben tart megemlékezést a városi önkormányzat.
Kaposváron a magyar hősök emléknapi rendezvénye misével kezdődik, majd köszöntőt mond Pintér Kornél, a Magyar Vidék Országos ,56-os Szövetség elnöke, illetve emlékbeszédet mond Heintz Tamás országgyűlési képviselő. Ezután leleplezik az 1956-os áldozatok emléktábláját és koszorúzást tartanak.
Győrött a hősök napi megemlékezést és koszorúzást a bácsai falunap keretében rendezik.
Székesfehérváron az önkormányzat és a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnoksága koszorúzással emlékezik a székesfehérvári katonahősökre, illetve a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Fejér megyei szervezete megkoszorúzza a repülős emlékművet.
Nyíregyházán az ünnepségsorozat a hősök temetőjénél kezdődik, a Hősök terén folytatódik, és az Északi temetőben ér véget.
Megemlékezést tartanak a Tolna megyei Nagydorogon is.
A hősök napját minden évben május utolsó vasárnapján tartják Magyarországon. Eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza. Ebben mondták ki először, hogy "nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni".
Az ünnepet a második világháború után, a szocializmus idején eltörölték, a rendszerváltozás óta minden évben megemlékeznek erről a napról.