Vasárnap zár a Derkovits-kiállítás
A Derkovits. A művész és kora című tárlat szervesen illeszkedik bele a Magyar Nemzeti Galéria évtizedek óta szerveződő tradíciójába, amelyben a közelmúlt magyar festőművészeinek akkurátus bemutatását végzik el a kurátorok. Rippl-Rónai, Mednyánszky és Vaszary munkássága után idén a 120. éve született Derkovits Gyula életművét hozták el a Budavári Palotába a szervezők.
A tárlat utolsó hetében a júliusban megrendezésre kerülő Borszerda is a Derkovits-tárlat szellemében zajlik. Július 23-án este 8-ig merülhetnek el a látogatók Derkovits-univerzumában, negyed 7-kor pedig a Női típusok az 1930-as évek művészetében. Derkovits és Viki című előadást hallgathatják meg a látogatók, amelyet Büki Barbara művészettörténész és Szolláth Dávid irodalomtörténész tart. Szombaton, július 26-án 11 órakor Bakos Katalin művészettörténész, a kiállítás kurátora kalauzolja el az érdeklődőket a tárlaton. Ezen a napon és vasárnap is a ?Derkovits ketten egy jegyért? akció keretében merülhetnek el a látogatók a kiállításban.
A kiállítás tíz évig készült és a kurátorok azt a célt tűzték ki, hogy mind tematikus, mind kronologikus válogatást hoznak létre: a sztereotípiák helyett a kora művészetében jártas, a tradíciókra reflektáló festő munkásságát állították fókuszba ? mondta el Gergely Mariann, főmuzeológus a tárlatot bemutató sajtóbejáráson.
Az unikális, a festő életművét magyar és nemzetközi kontextusban tárgyaló kiállítást a Magyar Nemzeti Galéria két szintjén rendezték be. A földszinten a festő emberi oldala elevenedik meg: a festőpalettája, az ecsete, a házassági és a születési anyakönyvi kivonata mellett láthatóak a festőt és családját ábrázoló fotográfiák. Ugyanitt kerülnek bemutatásra a nevét viselő épületek fotódokumentumai, az általa készített szobrok, a kiállításait a világban beharangozó plakátok, és még a róla készült filmeket (egyiket Jancsó Miklós rendezésében) is megtekinthetik a földszint egyik mini mozitermévé avanzsált sarkában. Külön érdekesség, hogy a festő számos emblematikus képéről nincs tudomása a művészettörténészeknek. A kiállításon ennek enyhítésére nyilvánosságra hoztak egy ?körözési listát?, amelyen láthatóak azok a festmények (pl. Lovasok, Hegedülő halál), amelyek jelenleg ismeretlen helyen tartózkodnak.
A galéria első emeletén az egy híján 200 képet számláló Derkovits-életmű és a festő munkásságával kapcsolatba hozható magyar és nemzetközi festőművészek, fotósok műalkotásait tekinthetik meg az ideérkezők. Az első teremben a festő Halas csendélete (1929) mellett Péchy József fotográfus hasonló kompozíciót használó munkája helyezkedik el. Bakos Katalin, a kiállítás kurátora elmondta: a két mű egymás mellé állítása jól példázza Derkovits alkotói habitusát, hiszen azt az egész életművön átívelő hatást bizonyítja, amely a festő munkáira más művészetek felől érkezett. A kiállítás 5 fejezetre osztható: a kurátorok az elégia, a dráma, a szatíra, az esszé és a himnusz hívószavai összegzik azt a szuggesztív tartalmat, amely Derkovits műveit és az inspirációt, hatást mutató más alkotók munkáit összekötik. A tárlaton megtekinhető az ikonikus Dózsa György-sorozat, a fiatalkori főműve, a Halottsiratás, vagy az ikonikus Utolsó vacsora című festménye is.