Vashegyi György a legfiatalabb jelöltként, 140 szavazattal lett az MMA új elnöke. Mellette Marton Éva Kossuth-díjas operaénekest, a nemzet művészét; és Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas színészt, rendezőt és érdemes művészt jelölték a tisztségre. Marton Éva harminchatot, Rátóti Zoltán ötvenet kapott az összesen leadott 226 érvényes szavazatból.
Az MMA szellemi és művészeti súlya napról napra növekszik, jó úton jár küldetése betöltéséhez ? mondta programbeszédében Vashegyi György, aki szerint az akadémia fontos feladata lesz a jövőben a művészeti nevelés erősítése a közoktatásban, a szerepvállalás a közművelődési lehetőségek szélesítésében, a támogatás és ösztöndíjrendszer bővítése, a művészeti ismeretterjesztés erősítése a közmédiában, valamint az akadémikusok teljes életművének digitalizálása, archiválása és a szerzői jogok rendezésével elérhetővé tétele a világhálón.
Vashegyi György a feladatok között szintén kiemelte, hogy Makovecz Imre közéleti örökségének szellemében kell erősíteni a magyar kulturális és művészeti élet határokon átnyúló egységét. ?Mindezt a lehető legszélesebb társadalmi, politikai és szakmai együttműködésben szeretném megvalósítani? ? fogalmazott az MMA új elnöke a szavazás előtt.
Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendező, a nemzet művésze az ülésen jelentette be, hogy egy nappal korábban visszalépett a jelöltségtől. Döntését rövid felszólalásában nem akarta kommentálni, ugyanakkor alelnökjelöltként tartott beszédében azt mondta: sem a hatalom, sem a hivatali munka nem vonzza, kritikai szemlélete sem illik egy elnökhöz, de továbbra is szeretne hasznos lenni az MMA számára.
Az MMA alapszabálya szerint az elnököt a közgyűlés titkos szavazással, egyszerű többséggel választja meg, a tisztség legfeljebb két-három éves cikluson keresztül tölthető be. Az elnöki tisztséget Vashegyi György november 5-től veszi át.
Fekete György Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész 2011 óta állt az MMA élén. ?Van mire büszkének lenni, van mit megköszönni egymásnak? ? hangsúlyozta a leköszönő elnök a köztestület tisztújító közgyűlésén. Felidézte: a Kecske utcából indultak, megdolgoztak a köztestületté válás törvényalkotási tennivalóival, gondozták a Pesti Vigadó újjáépítését, időközben eltemették alapítójukat, Makovecz Imrét, soraikból pedig kilépők is voltak. Azóta évente több mint 60 koncertet, a négy galériában csaknem 30 kiállítást rendeznek ? közölte.
Fekete György kiemelte: rendezték a havi életjáradékok rendszerét az akadémián belül, a nem akadémikus művészeket támogató kísérő támogatásokat, amelynek szociális része is van. Beindították a Nemzeti Szalon rendszerét, amely a világon egyedül Magyarországon létezik, ezen belül már szervezik a népművészeti szalon megvalósítását. Helyreállították a Hild-villát, kilencedikként pedig létrejött a művészetelméleti tagozat az MMA szervezetén belül. Bevezették a köztestületi státust, megalapították a nemzet művésze elismerést, különböző köztestületekbe delegátusokat küldenek, bizottságok munkáiban vesznek részt és több intézménnyel is együttműködnek ? emlékeztetett Fekete György a hat év alatt elért eredményekre.
A jövőbeli tervekről elmondta, hogy november közepén megnyitják a Makovecz Emlékközpontot, valamint a Magyar Építészeti Múzeum létrehozását is komoly munka előzi majd meg. ?A Magyar Művészeti Akadémia ne csak a törvényben meghatározott módon, ne csak a saját szándékaiból, hanem az ország érdekében legyen az egész magyar művészeti élet csúcsa, annak jogköreivel és roppant felelősségével együtt? ? fogalmazott beszédében Fekete György.
Forrás: MTI
