Vaskori divat északról

? A vaskor kezdete forradalmi változást hozott a divatban, a ruhák színesek és mintásak lettek ? mondta el a kutatás vezetője, Ulla Mannering dán régész. Sokáig úgy tartották, hogy Skandináviában csak az i.sz. 1. századot követően terjedtek el a színes ruhák, a most bejelentett felfedezés ezt mintegy ötszáz évvel tolja ki.

 

Az új felfedezés arra is választ kíván adni, hogy az ezen szép, díszes ruhákat viselő embereket vajon miért mocsarakban temették el. ? A szöveteket eddig nem vették figyelembe, mikor az emberek társadalmi státuszát vizsgálták ? közölte Mannering. Az egyik legérdekesebb eset a Huldremose-ben talált nőé, akinek földi maradványait 1879-ben találták meg; a nő báránybőrből készült felsőt, szoknyát és gyapjúsálat viselt.

 

A nő egyik karján sérülés volt, amiből a kutatók arra következtettek, hogy az illetőt megverték, majd felajánlották az isteneknek. Az orvosszakértők legújabb kutatása viszont azt mutatja, hogy a sérülés csak az után keletkezhetett, hogy a nőt eltemették a mocsárba. A vizsgálatok szerint a hölgyet gazdagon feldíszítve kísérték át a túlvilágba: ruháját 14 bárány bőréből készítették. De nem csak ruhájának minősége volt kifogástalan, a színek sem voltak mindennaposak, a vöröset például a korban szinte alig ismerték. ? Nem tudjuk, hogyan halt meg, de ruhája magas társadalmi rangról árulkodik ? így Mannering.

 

Az egyik belgiumi kutatóközpontban a szöveteken végzett kémiai vizsgálat során kiderült, hogy a vaskori ember sárga, kék és vörös színnel festette ruháit. A bronzkorban élők még nem használtak mintákat és színeket, csak a vaskori iparosok rendelkeztek azzal a technikai tudással, amelynek birtokában a nők színpompás ruhákban járhattak-kelhettek.