A csővázas székből formált 2010-es logó most visszaalakult tárggyá, hogy egy színpadias ötlettel hívja fel a figyelmet: Pécsett mégis készülődik valami izgalmas. Az infósátor egyébként ennél nem sokkal többet kínál, de körülötte több jó ötlet is működőképesnek bizonyult. Például az árnyas sarokban, a fák között berendezett Olvasóliget, ahol a nagyi könyvszekrénye, kényelmes kerti nyugágyak és Péccsel kapcsolatos olvasnivalók, sőt ami a Szigeten ritka kincs: csönd és nyugalom található.
A liget fái is EKF-gyümölcsöket teremnek. Az ágakra aggatott lebegő kockákon néhány mondat és egy-egy fotó, egy interjúsorozat részletei, amelyben pécsiek vallanak arról, mit jelent nekik, a városuknak a 2010-es eseménysorozat. Zenész, tanár, sminkmester és hajléktalan, diák és nyugdíjas beszél arról, hogy mi van, mi lesz, mi lehetne a politikai huzavonák mögött vagy helyett az ő 2010-es évükben, az ő Pécsükön.
Az infósátor előtt tágas teret kapott a villányi Vylian Pincészet, amelyik a tavaly indult Művészi Hordók projektet továbbfejlesztve, most a szigetlakókat buzdítja arra, hogy festékkel, ezzel-azzal átalakítsák a 225 literes tölgyfahordókat. Itt botcsinálta képzőművészet folyik, míg odébb a pécsi Varázskert, a Labor-Toronnyal napközben villányi borokat és pihenést, este ugyanazokat a nedűket és fényjátékot nyújt, éjjel-nappal a pécsi Retextil csoport hatalmas babzsákjain lehet heverészni, vagy a tűző nap, eső elől zsákostul bemenekülni a mező szélén álló jurtába.
 |
A pécsi részvétel legnagyobb attrakciója persze a zene. Az Amfiteátrum-Pécs 2010 nagyszínpadán balkáni és mediterrán napok, női előadók Franciaországtól Kubáig, a Vujisics Együttes és Hortobágyi László világzenéje, a Szélkiáltó és török kerengő dervisek léptek föl. Pécs, a határtalan város, a maga multikulturális karakterével a működő hagyományok és az új ötletek között a Szigeten mintha végre megtalálta volna, milyen képet mutasson 2010-es produkciójáról.
