Az izraeli tudósok kitörő örömmel fogaták a hírt, s alig várják, hogy tanulmányozhassák a Maimonidész-iratokat s a további három középkori zsidó kéziratot. A New York-i Yeshiva Egyetem professzora, Benjamin Blech rabbi szerint a vatikáni gesztus "erősíti a zsidók és a keresztények közötti kapcsolatokat". "Mi szívességet kérünk tőlük, amit ők kedvesen teljesítenek azzal, hogy kölcsönadják ezeket a tárgyakat" - mondta a professzor.
 |
| A Misné Tóra egy lapja az MTA Keleti Gyűjteményéből (Kaufmann-gyűjtemény) |
Még ebben a hónapban egy 160 tagú - a világ minden pontjáról származó rabbikból, kántorokból s amerikai hívőkből álló - delegáció keresi fel II. János Pál pápát, hogy köszönetet mondjon az egyházfő utóbbi években tanúsított jóakaratáért. A delegáció, melynek Blech is tagja, a felbecsülhetetlen értékű Maimonidész-iratok kölcsönadásában játszott szerepéért is kifejezi háláját a pápának. A köteteket két évvel ezelőtt kérte kölcsön egy hasonlóan nagy és tekintélyes küldöttség.
Az iratok nem Maimonidész kezétől származnak; egy írnok jegyezte le őket a 15. században, 200 évvel a tudós halála után. A szövegek a mindennapi élet szabályaival - pl. a házassággal, társas viselkedéssel - foglalkoznak. Ezek a szövegek nem maradtak fenn más forrásban, Maimonidész ellenfelei ugyanis az általuk eretneknek tartott tudós sok saját kézzel írt művét elégették.
Összesen négy kötetről van szó: a Maimonidész írásait tartalmazón kívül a többi három is középkori zsidó szövegeket tartalmaz. Ez utóbbiak szerzőit még nem sikerült pontosan azonosítani.
A tudósok persze a Rambam néven is ismert Maimonidész, a 12. századi, Egyiptomban élt orvos és bölcs munkáit várják a legnagyobb izgalommal. Maimonidész foglalta először írásba a zsidó törvényeket, s a judaizmus egyik legjelentősebb gondolkodójának tartják.
Blech professzor elmondta: a Maimonidész-kötet "a zsidó joggal foglalkozó nagy munkát, a Misné Tórát is tartalmazza, mely a zsidó törvények minden későbbi írásba foglalásához kiindulópontként szolgált". Nincs írásos nyoma annak, pontosan hogyan és mikor kerültek az iratok a Vatikánba, tette hozzá Blech.
Az iratok kölcsönadásában hatalmas szerepe volt a Long Island-i Gary Kruppnak, akit a pápa egy olaszországi kórházért kifejtett jótékonyságáért 2000-ben lovaggá emelt. Krupp egyaránt támogat zsidó és keresztény jótékonysági intézményeket.
"Az egész világon a Vatikán rendelkezik a legnagyobb gyűjteménnyel ókori és középkori héber kéziratokból" - állítja Krupp, aki egyike a pápa által lovaggá emelt, összesen három zsidónak.
A küldöttség január 18-án találkozik a katolikus egyházfővel, hogy köszönetet mondjon az Izrael és a Vatikán közötti diplomáciai kapcsolatok megteremtésében játszott szerepéért, amire az 1990-es évek első felében került sor.
A Maimonidész-kötet most először kerül Izraelbe, másutt - többek közt Németországban - már látható volt kiállításokon.
