Patay Géza ügyvéd elmondta: a mintegy félmillió forintot érő festmény Ocskay Johannát ábrázolja, a kép alkotója ismeretlen. A Sigray-hagyatékból további 200-300 műkincset őriznek a Magyar Nemzeti Múzeumban, az Iparművészeti Múzeumban, illetve a Helikon Kastélymúzeumban, összértékük nehezen felbecsülhető, de akár a 100 millió forintot is elérheti - tette hozzá.
A másfél évtizedes procedúráról szólva az örökösök ügyvédje közölte: már a 1990-es évek elején felmérték és azonosították a hagyaték öt magyar múzeumban fellelhető darabjait. A Balaton Múzeum és a Szépművészeti Múzeum önként átadta az örökösöknek a kért képeket a '90-es évek közepén.
Tájékoztatása szerint öt éve kis híján sikerült megegyezni a Magyar Nemzeti Múzeummal is az ott lévő műtárgyak kiadásáról, ám ez az utolsó pillanatban meghiúsult. Ezután egy festmény ügyében próbapert indítottak az örökösök. A bíróság 2005-ben jogerősen kötelezte a Magyar Nemzeti Múzeumot a kép kiadására, ám a végrehajtás különböző "mondvacsinált indokokkal" másfél évig húzódott, ezért 2007 első felében megindult a végrehajtási eljárás, ami több hónap után lezárult. Ennek eredményeként ment pénteken végrehajtó a Magyar Nemzeti Múzeumba - mondta Patay Géza.
Elmondása szerint a két másik vonakodó múzeum ellen is pert indítottak, ezek az eljárások jelenleg első fokon folyamatban vannak. Amennyiben a Magyar Nemzeti Múzeum továbbra sem hajlik a megegyezésre, a Sigray-hagyaték további 25 ott őrzött képe ügyében is pert indítanak az örökösök. Abban az eljárásban már kártérítési igényt is előterjesztenek.
A család eredeti szándéka az volt, hogy a hagyaték egy részét a múzeumoknak ajándékozza, ám az utóbbi évek eseményei nyomán ez egyre kérdésesebbé vált - jegyezte meg az örökösök ügyvédje. Patay Géza hozzáfűzte: rendkívül szomorúnak tartja, hogy egy kiemelt kulturális intézmény, amely egyébként állami szerv, nem folytat önkéntes jogkövetést, nem hajlandó a rá vonatkozó jogerős ítéletet végrehajtani. Az ügyvéd tudomása szerint az eset a magyar múzeumok körében példátlan.
Kovács Tibor főigazgató az ügyben közleményt adott ki, amelyben megerősítette: a Pesti Központi Kerületi Bíróság ítélete alapján a Magyar Nemzeti Múzeum kiadta az ismeretlen festő által készített, Ocskay Johanna képmása című, a háborút követően az intézményben letétbe helyezett festményt az ítéletben meghatározott jogosultak részére, akik e birtokba bocsátás érdekében bírósági végrehajtást kértek.
"A Magyar Nemzeti Múzeum mind ez idáig elsősorban adminisztratív akadályok miatt volt kénytelen a festmény kiadásától eltekintetni. Tekintettel arra, hogy hiányoztak, hiányoznak azok a szükséges engedélyek, amelyekkel állami vagyon részét képező műtárgy a közgyűjteményből kivehető, a nyilvántartásból véglegesen törölhető. Hangsúlyozzuk, hogy a konkrét esetben intézményünk a feladatrendszeréből adódóan kényszerűen alkalmazott olyan szabályokat, és követett egyes utasításokat, amelyekkel nem mindig és nem mindenben értett egyet" - tette hozzá.
A főigazgató úgy fogalmazott: "bízunk abban, hogy a jövőben minden érdekelt fél számára megnyugtató megegyezés fog születni, amellyel rendezhetőek és elkerülhetőek lesznek a hasonló esetek." Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) sajtóirodája azt közölte az MTI-vel: "miniszteri engedélyt kellett volna kérni a Magyar Nemzeti Múzeumnak a Sigray-hagyaték nála található darabjának kiadásához".
Szerintük ugyanis az állami múzeumok leltárában szereplő kulturális javak elidegenítéséhez, tehát esetleges eladásához, vagy - mint ebben az esetben - az örökösöknek történő visszaadásához az intézményeknek a muzeális intézményekről szóló törvény értelmében minden esetben engedélyt kell kérniük a kulturális területet felügyelő szakminisztertől.
Rámutatott arra: a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak a Sigray család Ocskay Julianna-képével kapcsolatos, 2005. február 5-én jogerőre emelkedett döntése a múzeum számára kötelezővé tette a kép kiadását. Ezt követően a legutóbb idén augusztus 21-én szólította fel a minisztérium közgyűjteményi főosztályának vezetője a múzeum főigazgatóját arra, hogy mielőbb levélben kérje a tárcától a leltárból való törlés engedélyezését.
"Ez a levél a mai napig nem érkezett meg a tárcához, amelynek így nem állt módjában engedélyezni a festmény leltárból való törlését" - írta a sajtóiroda. Az OKM a közleményben kitért arra: az eljárás nem példa nélküli, hiszen néhány hónappal ezelőtt a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója fordult törlési kérelemmel a minisztériumhoz, majd tizenkét Zichy-grafikát adott vissza az örökösöknek.
(Múlt-kor/MTI)
