(MTI) - A szertartáson a József Attila-díjas alkotót szülőfaluja, Vésztő polgármestere, valamint pályatársa Choli Daróczi József búcsúztatta.
Lakatos Menyhért augusztus 21-én, életének 82. évében hunyt el Budapesten.
"Hosszú utat tett meg Vésztőtől Budapestig, hogy ösvényt vágjon oda, ahova cigány ember még nem jutott el: az írás birodalmába" - mondta beszédében Kaszai János, Vésztő polgármestere, felidézve a roma származású író életének főbb állomásait, szülőfalujához fűződő kapcsolatát.
Elmondta, hogy tanárai hamar felfigyeltek Lakatos Menyhért tehetségére, így sikerült továbbtanulnia, hogy üzemmérnökként, majd tanácsi köztisztviselőként dolgozzon.
Szólt arról, hogy Vésztőn Lakatos Menyhért 1964-ben indította újra a téglagyárat, hogy a falu roma lakói számára munkalehetőséget biztosítson. A később bezárásra ítélt téglagyárnak és munkásainak sorsát az Akik élni akarnak című 1982-es regényében írta meg - tette hozzá.
Kitért a falusi társadalmat és a cigányok világát, valamit saját gyerekkorát leíró Füstös képek című regényre, amely az igazi sikert hozta meg írója számára 1975-ben.
Lakatos Menyhért a helyi cigány önszerveződés meghatározó alakja volt, ő tette le a cigány kisebbségi önkormányzat alapjait, annak elnökeként dolgozott a roma kisebbség műveltségi színvonalának emeléséért, társadalmi helyzetének javításáért - méltatta az írót Kaszai János.
"Magatartásával is azt bizonyította, hogy egy ilyen hányatott életű kisebbség is felléphet saját életének jobbá tételének érdekében" - fogalmazott.
Choli Daróczi József író pályatársától búcsúzva azt mondta: "meg kell, hogy védjük azt, amit teremtettél, minket, bennünket, mert bennünket Te teremtettél". A roma író a cigány nyelven elmondott Miatyánkkal zárta beszédét.
A búcsúztatáson jelen volt több, roma származású országgyűlési képviselő. A szertartáson a 100 Tagú Cigányzenekar néhány zenésze játszott.
Lakatos Menyhért 1926-ban született Vésztőn, 1969 és 1973 között a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatócsoportjának ciganológiai munkatársaként tevékenykedett. Az író a TIT Országos Cigánybizottságának, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnöke, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének ügyvezető elnöke volt. 1994-ben a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőjelöltjeként indult a
választásokon.
Lakatos Menyhért 1970-től publikált, főbb művei közé tartozik a Füstös képek mellett az Angárka és Busladarfi (mesék, 1978); A hét szakállas farkas (mese, 1979); A hosszú éjszakák meséi; A paramisák ivadékai (kisregény, 1979); Az öreg fazék titka (mesék, 1981); A titok (elbeszélések, mesék, 1998).
Az írót munkásságáért 1976-ban és 1993-ban József Attila-díjjal, 1991-ben a Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített
Csillagrendjével tüntették ki, 1976-ban Füst Milán-jutalomban részesült, 1995-ben egyik munkájáért megkapta az Év Könyve elismerést. 1999-ben Babérkoszorúval, 2000-ben az Országos
Cigány Önkormányzat életműdíjával tüntették ki.
Lakatos Menyhért augusztus 21-én, életének 82. évében hunyt el Budapesten.
"Hosszú utat tett meg Vésztőtől Budapestig, hogy ösvényt vágjon oda, ahova cigány ember még nem jutott el: az írás birodalmába" - mondta beszédében Kaszai János, Vésztő polgármestere, felidézve a roma származású író életének főbb állomásait, szülőfalujához fűződő kapcsolatát.
Elmondta, hogy tanárai hamar felfigyeltek Lakatos Menyhért tehetségére, így sikerült továbbtanulnia, hogy üzemmérnökként, majd tanácsi köztisztviselőként dolgozzon.
Szólt arról, hogy Vésztőn Lakatos Menyhért 1964-ben indította újra a téglagyárat, hogy a falu roma lakói számára munkalehetőséget biztosítson. A később bezárásra ítélt téglagyárnak és munkásainak sorsát az Akik élni akarnak című 1982-es regényében írta meg - tette hozzá.
Kitért a falusi társadalmat és a cigányok világát, valamit saját gyerekkorát leíró Füstös képek című regényre, amely az igazi sikert hozta meg írója számára 1975-ben.
Lakatos Menyhért a helyi cigány önszerveződés meghatározó alakja volt, ő tette le a cigány kisebbségi önkormányzat alapjait, annak elnökeként dolgozott a roma kisebbség műveltségi színvonalának emeléséért, társadalmi helyzetének javításáért - méltatta az írót Kaszai János.
"Magatartásával is azt bizonyította, hogy egy ilyen hányatott életű kisebbség is felléphet saját életének jobbá tételének érdekében" - fogalmazott.
Choli Daróczi József író pályatársától búcsúzva azt mondta: "meg kell, hogy védjük azt, amit teremtettél, minket, bennünket, mert bennünket Te teremtettél". A roma író a cigány nyelven elmondott Miatyánkkal zárta beszédét.
A búcsúztatáson jelen volt több, roma származású országgyűlési képviselő. A szertartáson a 100 Tagú Cigányzenekar néhány zenésze játszott.
Lakatos Menyhért 1926-ban született Vésztőn, 1969 és 1973 között a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatócsoportjának ciganológiai munkatársaként tevékenykedett. Az író a TIT Országos Cigánybizottságának, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnöke, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének ügyvezető elnöke volt. 1994-ben a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőjelöltjeként indult a
választásokon.
Lakatos Menyhért 1970-től publikált, főbb művei közé tartozik a Füstös képek mellett az Angárka és Busladarfi (mesék, 1978); A hét szakállas farkas (mese, 1979); A hosszú éjszakák meséi; A paramisák ivadékai (kisregény, 1979); Az öreg fazék titka (mesék, 1981); A titok (elbeszélések, mesék, 1998).
Az írót munkásságáért 1976-ban és 1993-ban József Attila-díjjal, 1991-ben a Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített
Csillagrendjével tüntették ki, 1976-ban Füst Milán-jutalomban részesült, 1995-ben egyik munkájáért megkapta az Év Könyve elismerést. 1999-ben Babérkoszorúval, 2000-ben az Országos
Cigány Önkormányzat életműdíjával tüntették ki.
