Először fordul elő a magyar pavilon történetében, hogy egy országos múzeumot egy másik múzeum kiállítása mutat be – idézte fel a tárlat ünnepélyes megnyitóján Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár. Mint emlékeztetett, Bartók Béla művészetének alapja is az volt, hogy a komponista visszanyúlt a magyar zene gyökereihez, majd ebből alkotta meg műveit. A magyar művészetnek azóta is ez a sikerreceptje: a múltra épül, ám mégis a jövőbe mutat.
Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója, a Velencei Biennále magyar pavilonjának nemzeti biztosa elmondta, hogy idén egy új és különleges küldetésű múzeumépület bemutatására vállalkozott a magyar kiállítás. Mindezt több művészeti műfaj bevonásával teszi, hogy a látogató elemeire bontva is kapjon valamit abból, amit az Néprajzi Múzeum otthona funkciójában és esztétikailag megjelenít – jegyezte meg.
Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója felidézte, hogy a Velencei Biennále magyar pavilonja 1909-ben épült, a boldog békeidőkben, amikor Budapest és Magyarország az európai kultúra fősodrához tartozott. A második aranykor a 2010-es években jött el, amikor megfogant a Liget Budapest projekt ötlete – tette hozzá. Mint emlékeztetett, száz év szünet után írtak ki ismét nemzetközi tervpályázatokat Budapesten azzal a céllal, hogy a Városligetet megújítsák. Ennek egyik zászlóshajó projektje a Néprajzi Múzeum, Ferencz Marcel zseniális, fordított kaput formázó épülete, amely komoly, nemzetközi mezőnyben nyerte meg a tervpályázatot – méltatta az épületet Gyorgyevics Benedek.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az általa vezetett intézmény a hagyományos népi kultúra legnagyobb és legkomplexebb anyagát őrzi Magyarországon, de fennállása 150 éve alatt mostanáig nem rendelkezett saját igényei szerint tervezett épülettel.
Egy múzeumi épület az érintett gyűjtemény intézményi koncepcióját is le kell képezze, jellemzője a kortárs kulturális kontextus és a találkozási hely jelleg. A többértelműség, a nyitottság és a kölcsönhatás, illetve a párbeszéd helyszíneinek megfogalmazása fontos sajátjai egy építészeti alkotásnak – fejtette ki. A Néprajzi Múzeum épülete által inspirált projekt szereplése a Velencei Építészeti Biennálén hangsúlyosan képviseli ezt a kitüntetett helyzetet és szerepet – mondta el Kemecsi Lajos.
A Néprajzi Múzeum homlokzatán körbefutó árnyékoló fémrácsozat a gyűjteményben őrzött, különféle népek hagyományaiból származó tárgyak kortárs ornamentika-átiratait jeleníti meg. Velencében a látogatók többek között magukat az ornamentikát hordozó díszítmény-rácsokat is megtekinthetik különleges lézeres megvilágításban egy installáció formájában. Fontos szerepet kap a kiállításban a zene is: egyrészt egy új hangszer, a Mátrai Péter építész-zeneszerző által tervezett Hanghenger révén, másfelől zenei motívumként, amely az installáció terében hallhatóvá teszi az épület pixelornamentikája által inspirált muzsikát.
Az épület urbanisztikai és tájépítészeti kontextusát a pavilon udvarában felállított makett érzékelteti, amelyen láthatók a Liget Budapest projekt már megvalósult fejlesztései és további tervezett épületei is.
A Néprajzi Múzeum gyűjteményét a kiállításban egy animációs kisfilm, az Ethnozoom, valamint egy interaktív számítógépes program, a Motívumalkotó jeleníti meg. A MOON42 által fejlesztett alkalmazás több mint 1001 vektorizált díszítményt és motívumot tartalmaz a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményi tárgyairól.
A kiállítás résztvevői Ferencz Marcel, Mátrai Péter, Z. Halmágyi Judit és Haász Ferenc, kurátora pedig Kondor-Szilágyi Mária.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
