A nyitókiállítás a Műcsarnokban Paolo Ventura: Velencei történetek | Automaton című tárlata, amely a képzőművészet és fotográfia, a képzelet és a valóság határán épült különleges képi világával varázsolja el a látogatókat.

Paolo Ventura Velencéje mindenki számára ismerős és mégis idegen. Az a benyomásunk, hogy talán csak a képzeletben létezett, pedig minden eleme annyira valóságos. A különös, nyomasztó, félelmetes emlékekről gyakran szeretnénk azt hinni, csak rémálmokban léteznek. Hogy a múltat elszenvedők talán csak egy álomszerű bábszínház kicsiny figurái voltak, nem pedig hús-vér emberek.

© Paolo VENTURA: Velencei történetek | Automaton / The Automaton

Az alkotó, Ventura így vall projektjéről: „A történet minden egyes képe ebben a képzeletbeli Velencében készült, amelyet saját kezűleg építettem fel kicsiben. A sztori egyetlen, valóban megtörtént része a náci hadsereg és az olasz rendőrség bevonulása a gettóba 1943 decemberében.”

Az Automaton Velencében játszódik a második világháború alatt, amikor a német hadsereg bevonult Olaszországba, hogy megakadályozza az olaszok elpártolását. Egy olyan történet az alapja, amelyet Paolo Ventura még a gyermekkorában hallott író édesapjától. Főszereplője egy idős zsidó órás, aki 1943-ban, a náci megszállás és az olasz történelem talán legsötétebb korszakában igyekszik boldogulni a velencei gettóban. Az öregúr elhatározza, hogy felépíti az automatont (egy robotfiút), aki társaságot nyújt neki, amíg el nem jön érte a fasiszta rendőrség. Ez a robot lesz az öreg zsidó társa a sötétség korszakában.