Minden széket elfoglaltak az érdeklődő olvasók a színpad előtti sorokban, sokan szalmakalapban, vagy a felállított ernyők alatt védekeztek az idei Könyvhétre jellemző tűző nyári nap ellen a Vendégségben itthon közönségeként.
Tamás Menyhért köszöntőjét követően, - melyben elmondta, ő maga is Bukovinából, a határon túlról származik - Árkossy István képzőművészeti tárgyú könyvéről esett szó. A Nagymesterek: Reneszánsz és barokk festőművészek arcképcsarnoka című kötet a Józsefvárosi Galéria jelen idejű kiállításához kapcsolható. Leonardo vagy Tiziano festményeit jól ismerjük, de az alkotót nem látjuk magunk előtt, nincs róla képünk. Ebből kiindulva szerette volna pótolni a hiányt, s ötven művész portréját festette meg. A kolozsvári alkotó könyvben saját esszéivel egészítette ki a kiállításon is látható képeket.
Gábor Felícia Csángó élet című könyve folytatás, az előző, Csángó vagyok című kötetéhez kapcsolódik. A szerző gyerekkorát töltötte Csángóföldön, és szeretné megőrizni, továbbadni családjának és az érdeklődőknek az ott folyó élethez kapcsolódó érzéseit, gondolatait. Könyvében különböző ablakokat nyitott, ahonnan beláthatunk ebbe az ősi világba, mely lassanként eltűnik mellőlünk, a visszaemlékezés során mégis megmaradhat.
Csender Levente előző négy novelláskötetéből válogatott gyűjteményt a Magyar Napló kiadásában. A fiatal erdélyi író eddigi novelláinak mintegy fele található meg a Egyszer majd el kell mondani - Válogatott és új novellák című kötetében. Bár a népszerű szerző már több éve Budapesten él, igyekszik követni Erdély irodalmát. Jellemző az ottani könyvtermésre, hogy legutóbb, amikor könyvajánlókat kértek tőle, csupa erdélyi jutott eszébe, ami jelzi, hogy bőséges az erdélyi magyar irodalom kínálata.
Gál Sándor felvidéki magyar író Kitágult nap című kötete a Felsőmagyarország kiadónál jelent meg, és a szerző esszé-naplóját tartalmazza. Könyvében olyan kérdéseket fogalmazott meg, melyre az emberiség még nem tudott válaszolni, de izgalmas róla gondolkodni. Mi volt az ősrobbanás előtt? Mi lesz az omega után, ha a létet alfától omegáig értelmezzük? Amit megtapasztalt, az életünket felelősséggel éljük, mert valamikor kikötünk a másik parton.
Tőzsér Árpád könyvének címszereplője, Euphorbosz a trójai háború harcosa volt, aki Ázsiából becsempészte a lélekvándorlás eszméjét, s a lelke Püthagoraszba szállt. Minden könyv felépítése követ egy elvet, ami kompozíciót ad az írásnak. Ez lehet kronologikus, vagy egy toposz köré épülő. Tőzsér Árpád az utóbbit választotta Erről az Euphorboszról beszélik című válogatott verseskötetében, mely a Kalligram kiadónál jelent meg.
Mács József egy Trianon után cseh területre telepített magyar család történetét írta meg Az elcsatolt vagon című regényben, a Felsőmagyarország kiadónál megjelent könyvében. Az író elmondta, minden könyvének ihletője a felvidéki magyar élet, magyar sors. A deportáltakat számon tartotta, fel akarta mutatni könyvében, hogy honnan származnak.
Végül a hazaszeretetről fogalmazták meg gondolataikat az írók. Tamás Menyhért számára az anyanyelv a gyökér, s ha a fákat nem is lehet elhozni a szülőföldről, a nyelvvel mégis megvannak a gyökerek. Árkossy István minden művében cipeli a szülőföldről hozott batyut. Gábor Felícia fogalmazása szerint országa Magyarország, hazája Csángóország. Gál Sándor úgy gondolja, népünk fennmaradását anyanyelve megőrzésének köszönheti, amiért különösen gondot kell fordítanunk rá. Korábban Kassán dramaturgként dolgozott a Thália színházban, és akkor még jóval többen beszélték a nyelvet, jártak a gyerekek magyar nyelvű iskolába. Tőzsér Árpád arra figyelmeztetett, a haza nem az állam, hanem az anyanyelvet, szülőföldet és szülőket értjük alatta. A haza egyenrangú az anya fogalmával. Mács József a szlovákiai magyar értelmiségtől azt várja, komolyan foglalkozzon a magyarság ügyével, hogy a fogyást megmaradássá, erővé változtassa.
A beszélgetés során Banner Géza kérdezte a résztvevőket, bevezetőként a Göncöl zenekar táncos muzsikáját hallottuk, felolvasással közreműködött Tallián Mariann színművész.
Csanda Mária
