Veszélyeztetett emlékeket ment a KÖH

Egyéb


regeszet.jpg
Régészeti lelőhelyForrás: kisbalaton.hu

 (MTI) - A hivatal tájékoztatása szerint 2005 júniusában az M7-es autópályán tervezett balatonlellei pihenőtől délre fekvő területen a kivitelező, a Betonút Szolgáltató és Építő Zrt. régészeti emlékeket semmisített meg. A KÖH illetékes pécsi irodája a kivitelezőt 10 millió forint örökségvédelmi bírsággal sújtotta, a kiszabott összeg a közelmúltban befolyt az intézmény számlájára. A kulturális örökségről szóló törvény értelmében a bírság örökségvédelmi célokra használható fel.
  "Épp ezért a KÖH pécsi irodájának szakemberei, akik a dél-dunántúli régióban gyakran szembesülnek országosan védett műemlékek és a régészeti lelőhelyek méltatlan sorsával, akár teljes megsemmisülésük veszélyével, összeállították a fenti forrásból támogatandó veszélyeztetett emlékek listáját" - írta a hivatal. A közlemény szerint a KÖH olyan értékek megóvását támogatja, amelyek fenntartásáról, felújításáról, őrzéséről tulajdonosaik anyagi források híján nem képesek, vagy csak részben tudnak gondoskodni.

RÉGÉSZEK A VASÚT MENTÉN
Régészeti feltárásokat végeznek a Zalaegerszeg és Boba közötti vasútvonal Zala megyei szakaszának nyomvonalán. Alibánfán, a Posta út alatti dűlőben római kori, körárkos sírokat találtak. Az első század végén, a második század elején a halottakat itt máglyán égették el, majd a megmaradt csontokat néhány edénnyel, használati tárggyal együtt temették el. Pogány szokás szerint a túlvilági útra külön edénybe enni- és innivalót készítettek. Az egyik sírból Észak-Itáliából származó üvegedények, díszes ruhatűk kerültek elő.
A rézkor több korszakának nyoma megtalálható Pókaszepetk környékén, a Kalló-dombon. A Zala folyóhoz közeli régészeti lelőhelyen már hat-hétezer évvel ezelőtt is éltek emberek. A tárgyak tanúsága szerint a kora rézkori lengyel kultúra, a középső rézkori Balaton-Lasinja kultúra, valamint a késő rézkori Baden kultúra időszakának települését tárják fel a zalai régészek. A feltárás során a régészek Árpád-kori vasművesség nyomait is megtalálták a pókaszepetki lelőhelyen. Kemencés középkori házakból kerámia és vas anyagú használati tárgyakat hoztak a felszínre.

  A hivatal 1,5 millió forintot ad a vörsi bronzkori urnatemető még feltáratlan részének régészeti kutatására. Egymillió forintot fordítanak célzott terepbejárásra, nyilvántartott régészeti lelőhelyek helyszínazonosítására, pontos kiterjedésének meghatározására, a lelőhelyek korábban megkezdett azonosításának folytatására. Nyolcszázezer forinttal segítik a somogyvári, nemrég levédett régészeti lelőhely kutatását, itt feltehetően római kori (esetleg vaskori) halmok találhatók.
  A tízmillió forintból jut az Árpád-kori templom régészeti kutatására, ez feltehetően a kisberényi erdő területén lehetett. A templom faragott kövei a falu főterén láthatók. Az erdőgazdálkodás gépi munkái azonban a többi értékes maradvány teljes pusztulásához vezetnek, ennek megelőzésére szükséges a régészeti kutatás, amelyre 600 ezer forintot ad a KÖH. A támogatott emlékek listáján szerepel még a pécsi jakabhegyi pálos kolostor, ahol ötven négyzetméternyi késő gótikus vakolatot restaurálnak (800 ezer forint), s a dombóvári volt Korona szálló, amely évtizedek óta beázik (300 ezer forint).  Segítik továbbá egy magyarhertelendi népi lakóépület felújítását (2,5 millió forint), a nagytótfalui tájház épületének munkálatait (1,1 millió forint), egy palkonyai pince állagmegóvását (1 millió forint), valamint a tengődi római katolikus temető területén állt középkori templom feltárását (400 ezer forint).