A vietnámi háború öröksége

Kultpol

Plakátok a harmincéves évfordulón Saigonban

Dél-Vietnam feltétel nélküli kapitulációjával véget ér a vietnami háború. Május elején az Ideiglenes Forradalmi Kormány megnyitja a határt Észak- és Dél-Vietnam között, s kihirdeti az újraegyesülést, amelynek öt év alatt kell végbemennie (1973. I. 27.).

Az Egyesült Államok, 1973 januárjában, Párizsban megkötött fegyverszüneti egyezmény szerint visszavonta csapatait. A harcok ennek ellenére nem értek véget. 1975 elején a párizsi egyezmény megsértésével Észak-Vietnam nagyszabású offenzívát indított. Sorjában meghódította a dél-vietnami tartományokat. Április 21-én Nguyen Van Thieu elnök bejelentette lemondását. Utódja, Duong Van Minh totális vereség után április 30.-án kapitulál.

A polgári lakosság számottevő hányadát "átnevelő tábor"-oknak nevezett koncentrációs táborokba zárták, amelyek világtörténelmi mértékkel mérve is embertelenek az ilyen típusú intézményekhez képest. A hatalomváltás a Pol Pot-rezsim tetteihez hasonlóan kegyetlen és embertelen volt.


Harminc éve ért véget a vietnámi háború - Az Egyesült Államok történelmének első veresége, amelynek traumáját az amerikaiak máig sem tudták igazán feldolgozni.

"Naponta három vietnámit öltünk meg" - A Tiger Force nevű különleges egységhez tartozott az az amerikai katonai orvos, aki 36 év múltával beszámolt emlékeiről.

Temetetlen múlt - Az Irakban lelőtt amerikai katonákról szóló híradások kellemetlen emlékeket ébresztenek az amerikaiakban. Egyre többen óvnak attól, amiről egyébként a háború kitörése előtt is sokat lehetett hallani: az újabb iraki probléma nehogy Vietnám-2 legyen.


Ötven éve osztották ketté Vietnamot - A genfi Indokína-konferencián Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Franciaország, a Szovjetunió és a három indokínai ország külügyminiszterei megegyeztek a vietnami háborút lezáró fegyverszünet feltételeiről.

Babylift-hadművelet - Harminc évvel ezelőtt Saigon bárjaiban, szállodáiban és éttermeiben rengeteg dél-vietnámi konzumlány dolgozott. Az itt állomásozó amerikai katonák rendszeresen találkoztak a lányokkal. A legkevésbé mégis a gyerekek irányíthatták sorsukat.