Komolay Szabolcs, Debrecen kulturális alpolgármestere kiemelte: a Múzeumok Éjszakája helyi programjainak zászlóshajója, a Déri Múzeum igyekszik minden évben valami különlegeset kínálni a közönségnek, ennek sikerét igazolja, hogy tavaly például hatvanezer látogatója volt az éjszakai programoknak. Egy évvel ezelőtt a Trianon utáni Magyarországon először bemutatott Bocskai-jogar volt a különlegesség, az idén pedig a vikingek egykori csatáját, illetve a Derecske határában feltárt szarmatasírban talált leleteket bemutató tárlatok számíthatnak nagy érdeklődésre.
Angi János, a Déri Múzeum igazgatója hozzátette: a dániai aarhusi Moesgaard Múzeum anyagából válogatott vikingkiállítás október 14-ig lesz látható, a szarmatasír különleges leleteit azonban csak a Múzeumok Éjszakáján tekinthetik meg az érdeklődők.
A részleteket ismertető Dani János régészeti igazgatóhelyettes szerint az interaktív tárlat olyan élményt kínál, amely Magyarországon, de a Kárpát-medencében is szokatlannak ígérkezik. Dániában az Illerup folyó völgye nem pusztán mocsaras folyóvölgy, hanem a vikingeket megelőző időszak, Skandinávia római vaskorának talán leghíresebb régészeti lelőhelye. A késői utókor ? az aarhusi múzeum munkatársai ? által készített animációs film jóvoltából a Déri Múzeumba látogatók nemcsak a tárgyi bizonyítékokat láthatják majd, de bepillanthatnak egy hatalmas csata forgatagába, és a skandináv mocsári áldozatok különös világába is.
Szakmai előadásában azt mondta: a római császárkorban sajátos, korai globalizált, még találóbban romanizált Európa létezett: a barbár világ a speciális helyi sajátosságok mellett rengeteg, a rómaiak által gyártott tárgyat (munkaeszközt, fegyvert, ékszert) használt, és több római civilizációs vívmányt vett át, bizonyítékaként a folyamatos ? néha békés, néha viszont harcokkal, háborúkkal terhelt ? kapcsolatoknak a birodalom és az annak határain kívül élő népek között. A birodalom jól megerősített védvonalán kívül egy nyüzsgő barbár világ (Észak-Európában szabad germánok, az Alföldön szarmata törzsek) élte békés hétköznapjait, ezt időnként tragikus események, a rómaiakkal vagy egymással vívott véres ütközetek szakítottak szét. Erre ébreszti rá a ma emberét, aki elsősorban az ókori Róma kultúráját ismeri, a távoli dániai lelőhely anyagából, az aarhusi Moesgaard Múzeummal közösen A vikingek előtt? ? harci áldozat a mocsárból című kiállítás.
A dániai Kelet-Jütlandon, az Aarhustól alig 30 kilométerre lévő Skanderborg városától északra található a ma már védett lelőhely, ahol az 1950-es felfedezését követő több nagy feltárási szakasz során eddig több mint 22 ezer lelet került felszínre, négy áldozati helyszínen. Ebből mutatnak be néhányat a Déri Múzeumban, egyebek mellett azokat a fegyvereket, amelyeket egy ezer harcosból álló portyázó sereg legyőzésével zsákmányoltak a területüket véres ütközetben védő helybeliek. A harci eszközöket később rituálisan tönkretették és egy folyó mocsarába süllyesztették, onnan kerültek elő. A múzeumba látogatók két hatalmas, íves kivetítő között állva szinte részeseivé válnak a küzdelemnek, a 16 éven felülieknek ajánlott animációt a dán múzeum munkatársai készítették.
Dani János elmondta azt is, hogy ugyancsak a Múzeumok Éjszakáján találkozhat a nagyközönség először azokkal a leletekkel, amelyeket Derecske közelében tártak fel a közelmúltban a múzeum régészei. A kiemelkedő történeti és régészeti jelentőségű szarmata síregyüttesben egy felnőtt férfi és egy nő, valamint két gyermek földi maradványait találták meg. A leletet nemcsak a szarmaták nem mindennapos családi temetkezési rítusa teszi rendkívül különlegessé, hanem a sírba helyezett, értékes ezüst pénzérmék is. A restaurált fémleleteket csak szombat éjjel tekinthetik meg a látogatók a Császárok erszényben című tárlaton ? tette hozzá.
Forrás: MTI
