A Világemlékezet része az MTA Csoma-archívuma és Bolyai János Appendixe

(MTI) - Az UNESCO illetékes nemzetközi tanácsadó testülete a múlt héten Barbados szigetén tartotta háromnapos tanácskozását. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 1997-ben hirdette meg a Világemlékezet programot azzal a céllal, hogy regisztrálja és megőrizze a világ szellemi örökségét, a világ emlékezetét, amely hűen tükrözi a nyelvek, népek és kultúrák sokszínűségét.

 

Macuura Koicsiro, az UNESCO főigazgatója által kinevezett, szakértőkből álló nemzetközi bizottság kétévenként bírálja el a tagállamoktól érkező jelöléseket. Idén 35 gyűjtemény és mű került fel az UNESCO Világemlékezet listájára; ezzel 193-ra emelkedett a listán szereplő gyűjtemények száma.

 

 

Kőrösi Csoma Sándor hagyatéka Duka Tivadar - Indiában működő hadiorvos közvetítésével - 1885-ben került az MTA tulajdonába. A 36 tételből álló gyűjtemény fontos részét képezik az úgynevezett Alexander-könyvek, amelyeket Kőrösi kérdéseire válaszolva tudós mesterei állítottak össze. Az egyéb, másoltatás vagy vásárlás útján szerzett fanyomatok és kéziratok a tibeti nyelvészethez, irodalomelmélethez, csillagászathoz és történelemhez kapcsolódnak.

  

A geometria Kopernikuszának tartott Bolyai János 1832-ben adta ki huszonhat oldalas Appendix, scientiam spatii absolute veram exhibens címmel írt művét, mely atyja, Bolyai Farkas kétkötetes monumentális összefoglaló munkája, a Tentamen első kötetének függelékeként jelent meg. A Bolyai fő művének tartott, latin nyelven, rendkívüli precizitással és tömörséggel megírt mű a matematikai irodalom legtökéletesebb munkái közé tartozik, amelyet napjainkig minden jelentősebb nyelvre lefordítottak. Bolyai János ezzel a munkájával valóban világraszólót alkotott, létrehozta az úgynevezett abszolút geometriát. Bolyai János Appendix című művéből három példányt őriznek az MTA Könyvtárának kézirattárában.