Az élelemtermelés tette lehetővé az ember számára a természettől való szoros függés fokozatos gyengítését. Az élelmiszertermelő megélhetési mód nyomán a jégkor végétől megkezdődött a világ benépesülése, s indult el a városiasult világgazdaság története.
Az újkőkori demográfiai forradalom nyomait kutató antropológusok 60 prehistorikus amerikai temető csontvázainak szisztematikus vizsgálata alapján állítják, hogy a mezőgazdálkodás elterjedése világméretű népességrobbanáshoz vezetett. Jean-Pierre Bocquet-Appel (Ecole des Hautes Etudes en Sciences Sociales, France) szerint legújabb vizsgálatuk során "olyan demográfiai változás jeleit sikerült kimutatni, amelyet 5-700 éves időtávban a nem felnőtt csontvázak arányszámában jelentkező hirtelen 20-30 százalékos növekedés jellemez."
A neolitikumra vonatkozó demográfiai átmenet elmélete szerint a születési arányszám a kőkorszak végén rohamosan növekszik. Mindezt a kutatók a mostani és a korábbi leletek fényében már az egész világon érvényesnek tekintik. Amint a Current Anthropology legújabb számában bemutatják, Amerikában a mezőgazdálkodás Európához képest csak 7-8 ezer évvel később jelent meg, de az észak-amerikai régészeti leletek az európaival egyező demográfiai hatásokat mutatnak. "A földművelés a nomád legeltető életmód feladását és a letelepedett életmódot hozta magával, s nem pusztán az élelmezésre szoruló népesség számát emelte meg, de az emberiség történetéhez viszonyítva a nők fertilitását is egyedi mértékben megnövelte" - áll a tanulmányban.
Jean-Pierre Bocquet-Appel - Stephan Naji: American cemeteries data corroborate a Neolithic demographic transition on a world-wide scale. Current Anthropology 47:1.
