A budapesti sajtótájékoztatón Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a négy ország nevezését Magyarország koordinálja Visy Zsolt miniszteri biztos vezetésével. A január 31-én beadott pályázat 98 helyszínt foglal magába, a Dunának mintegy 1500 kilométeres szakaszán fekvő helyszíneket érint. Magyarországon 65 világörökségi helyszín várható. A közös nevezésről szavazással dönt az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2019 júniusában. Latorcai Csaba szerint ez a pályázat komoly fejlődési és idegenforgalmi lehetőséget jelenthet a 65 magyarországi településnek. ?A kormány elkötelezett a hazai örökségvédelemben és a magyar örökség zászlóshajójának számító világörökségi helyszínek fejlesztésében és megőrzésében? ? hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy Magyarországon jelenleg 8 világörökségi helyszín és 10 úgynevezett világörökség-várományos helyszín van.
Elmondta, hogy a kormány a világörökségi pályázathoz kapcsolódóan a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP), valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból (VEKOP) több száz millió forint forrást biztosít, ezeken felül magyar forrásból is 150 millió forint áll rendelkezésre ezeknek a helyszíneknek a további fejlesztésére. Kiemelte: a kormány a gazdasági-informatikai operatív programból külön támogatást is biztosított a világörökségi, valamint az arra várományos helyszínek turisztikai fejlesztésére: a Balaton-felvidéki kultúrtáj ? mint várományos helyszín ? 3 milliárd forintos támogatást, a Fertő-táj világörökségi helyszín 400 millió forint, Hollókő község önkormányzata több mint egymilliárd forintot, a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátsága 950 milliós támogatást kapott. Tokajra, a tokaji kultúrtáj fejlesztésére 3,4 milliárd forintos támogatást, a pécsi világörökségi negyed fejlesztésére 900 millió forintos támogatást ad a kormányzat európai uniós forrásokból.
Felidézte, hogy Magyarország 1985-ben csatlakozott az UNESCO világörökségi egyezményhez, 1987-ben a budapesti Duna-partok, valamint a budai várnegyed vált világörökségi helyszínné, majd ez az Andrássy úttal, 2002-ben a Hősök terével bővült ki. 1987-ben Hollókő-újfalu, 1995-ben Szlovákiával közösen az Aggteleki Karszt barlangjai, utoljára 2002-ben Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék került fel az UNESCO világörökségi jegyzékére. Visy Zsolt miniszteri biztos hangsúlyozta: a római limeshez kapcsolódó világörökségi pályázat gondolata és előkészítése csaknem 17 éve kezdődött el. Hangsúlyozta, hogy a pécsi egyetem professzoraként évtizedeken át kutatta a római birodalom egykori határát. Kiemelte, hogy a 150 millió forintos állami keretből ebben az évben elkészül az összes helyszínnek a kitáblázása többnyelvű feliratokkal, képekkel és információkkal. Négy külön pályázatból állt össze az egységes pályamű. ?Annak idején a limes elválasztotta a római birodalom területét az úgynevezett barbár területektől, jelenleg pedig összekapcsolja mindazokat az országokat, amelyek ebben a világörökségi nevezési folyamatban részt vesznek? ? hangsúlyozta a miniszteri biztos.
Forrás: MTI
