Az év során 48 külföldi vendégművész között a nemzetközi operaélet legnagyobbjai is szerepeltek az Operaházban és az Erkel Színházban. Renée Fleming, Edita Gruberová, Ildebrando d?Arcangelo, Dmitry Korchak, Leo Nucci és René Pape ? csak néhány név a világ élvonalába tartozó operaénekesek közül, akik ? további 170 magyar kolléga mellett ? 2017-ben felléptek a budapesti Opera színpadain, december 29-én pedig még Anna Netrebko és Yusif Eyvazov is színpadra lép az Erkel Színházban az Andrea Chénier koncertszerű változatában. Az előadások dirigensei között is számos nemzetközi hírű karmestert üdvözölhetett a közönség, többek közt Christian Badea, Oliver von Dohnányi, Alain Guingal, Pier Giorgio Morandi és Pinchas Steinberg is vezényelte az Opera Zenekarát.
A 200 éves magyar operajátszás jubileumának szentelt tematikus szezon idei első bemutatója Eötvös Péter A szerelemről és más démonokról című operájának budapesti változata volt januárban. A Silviu Purcărete által a 2008-as Glyndebourne-i Operafesztivál felkérésére megrendezett darab magyarországi premierjét, amelyet maga a szerző vezényelt az Operaházban, a szakma és közönség egyaránt ünnepelte. Hasonló ünnepi események számított a februári Háry Estély is, amelynek két világsztár, Ildebrando d?Arcangelo olasz basszbariton és Kristian Benedikt litván tenor volt a díszvendége. Az évad keresztmetszete mellett számos operaritkaságot és balettcsemegét kínált a május 10-től egy hónapon át tartott MagyarFeszt. A kizárólag magyar szerzők és koreográfusok alkotásait felvonultató kínálatban 10 premier, 14 repertoárdarab, 10 koncertszerű előadás, két további hangverseny, valamint 30, vetítéssel vagy zenehallgatással kísért műismertető ? összesen 85 program szerepelt. A ritkán hallható művekből hangfelvételek is készültek, amelyek a november 7-én, a magyar opera napja alkalmából kiadott MagyarOpera200 című, 35 operát tartalmazó, a városi könyvtáraknak szánt 53 CD és DVD kiadványban láttak napvilágot. A fesztivált a Magyarországon először fellépő német sztárbasszista, René Pape Verdi- és Wagner-művekből összeállított áriaestje zárta.
Az elmúlt évben elsősorban magyar rendezők hoztak létre markáns produkciókat: a 85. születésnapját ünneplő Szinetár Miklós A cigánybáró új változatát készítette el, M. Tóth Géza a Siegfried színrevitelével folytatta Ring-ciklusát, Vidnyánszky Attila a Bánk bán baritonváltozatát állította színpadra, Szikora János rendezésében több mint 80 év után volt újra látható Budapesten A hugenották, Szabó Máté révén pedig az Olasz nő Algírban című Rossini-vígopera debütált a budapesti Operában. Az ínyencségek között szerepel az első, teljes egészében fennmaradt magyar opera, Ruzitska József Béla futása című műve, amelyet Orbán György Pikkó Hertzeg című művével párba állítva Anger Ferenc vitt színre a Kolozsvári Magyar Operával koprodukcióban.
Premierek tekintetében a Magyar Nemzeti Balett négy magyarországi és egy ősbemutatóval is büszkélkedhet, amelyek ismét lehetőséget biztosítottak a társulat tagjai sokoldalúságának bizonyítására. Venekei Marianna és Dés László együttműködéséből született meg júniusban az együttes számára a Tennessee Williams drámáját feldolgozó A vágy villamosa, a világhírű kanadai koreográfus, Anna-Marie Holmes pedig Solymosi Tamással közösen állította színpadra A kalóz című balettet, amit először láthatott a magyar közönség. A LOL-est keretében ugyancsak debütált Magyarországon az elismert holland koreográfus, Hans van Manen Trois Gnossiennes és Black Cake című darabja, míg Balanchine Téma és variációk című alkotását a Klasszik 47°N19°E című műsorban láthatta először a hazai közönség. Bartók Béla A fából faragott királyfi című táncjátékának centenáriuma alkalmából különleges együttműködés részeként Frenák Pál saját együttese és a Magyar Nemzeti Balett táncosainak részvételével hozott létre új produkciót.
Már tizedik sorozatán is túl van az intézmény legnagyobb volumenű kezdeményezése, a középiskolásokat az operai műfajokkal megismertető OperaKaland. A 2013 májusában indult programban az ország minden tájáról eddig 232 ezren vettek részt, amiből az idei két sorozat (Bánk bán, Figaro 2.0) több mint 56 ezer nézőt vonzott. Ugyancsak a fiatalokat célozza az Opera nagyköveti programja, amely azokat a diákokat kívánja elérni, akik életkoruk miatt vagy lehetőségek hiányában nem kapcsolódhatnak be az OperaKalandba. A Magyar Állami Operaház 25 művésze és színházi szakembere idén több mint 920 nagyköveti előadást tartott óvodáktól az egyetemekig. A nyári időszakban az egyetemista korosztályt már ötödik alkalommal szólította meg az Opera a Sziget Fesztiválon is saját műsorával, ahol fiatal művészeink produkciói továbbra is őrzik népszerűségüket a fesztiválozók körében. Művészeink felléptek a füredi Anna-bált kísérő OperaFüred rendezvényen, részt vettek a Tisza-tavi Fesztiválon, miközben 28 előadással folytatódott az Erkel Színházban a Billy Elliot ? a Musical sikersorozata is. Az összesen 137 gyermek- és ifjúsági előadás mellett további 195 különböző program szolgálta az Opera létesítményein belül a felnövekvő generációk ismerkedését a zenés és táncos műfajokkal.
A már említett MagyarOpera200 című kiadvány mellett a dalszínház további hat CD-t és négy könyvet is kiadott, az MTVA-val folytatott együttműködés keretében pedig az M5 tévécsatorna 25, a Bartók Rádió pedig három előadást közvetített. Ugyancsak folytatódtak a OperaCafe című heti magazinműsor és a hétköznaponként jelentkező Ki mer ma? vetélkedők felvételei, amelyeket szintén az M5 sugároz, míg a Kossuth Rádión hétköznap reggelenként a Napi Opera ad tájékoztatást az aktuális premierekről, repertoárdarabokról és évfordulókról.
Az Opera 2017-ben több elismerésben is részesült. A marketingkommunikáció eredményességének nemzetközileg is számon tartott fokmérője az Effie-díj, amelynek bronz fokozatát a dalszínház hároméves ElsőSorban című kampánya nyerte el a hosszú távú hatékonyság kategóriában. Az intézmény ugyancsak elnyerte a Superbrands és a MagyarBrands kitüntető címet, valamint Bölcső-díjjal tüntette ki a Nagycsaládosok Országos Egyesülete a sokgyermekes pároknak nyújtott kedvezményekért.
A Magyar Állami Operaház újabb mérföldkőhöz érkezett 2017-ben, hiszen megkezdődött az intézmény történetének egyik legnagyobb léptékű beruházása. A Kőbányai úton, az egykori MÁV Északi Járműjavító területén nyár folyamán a kivitelezés fázisába lépett az Eiffel Műhelyház kialakítása. A 14,1 milliárd forintos állami támogatásból várhatóan 2018 végéig megvalósuló fejlesztés eredményeképp a csaknem 30 ezer négyzetméteren megépülő komplex központba költözhet az Opera kilenc gyártóműhelye, helyet kap benne egy, a jelenleg nyolc külső raktárban tárolt díszletet, kelléket és csaknem 400 ezer jelmezt befogadó logisztikai bázis, és megépül egy, az Operaház színpadával méretazonos próbaszínpad, a majdani Bánffy Terem, amely az operai rétegműfajok játszóhelyeként is működik a jövőben.
Az év második felében lezárultak az Operaház ? valamint a Hajós utcai üzemház ? korszerűsítésére kiírt közbeszerzési eljárások is. A kiemeltté minősített beruházás generálkivitelezése mintegy 15,5 milliárd forintba, míg a színpadtechnika színpadtechnológiai tervezési, gyártási, bontási és kivitelezési feladatai 6,3 milliárd forintba kerülnek. A munka a tervek szerint 2019-re fejeződik be.
A régóta esedékes korszerűsítés miatt idén a szeptemberi évadkezdéskor az Operaház már csak az Operavisit idegenvezetései keretében volt látogatható, az azóta eltelt négy hónapban pedig az Opera irodái és együttesei 18 ideiglenes bérleménybe költöztek át az Andrássy úti és Hajós utcai létesítményekből. Az Erkel Színházzal egy játszóhelyűvé zsugorodott Opera felszabadult erőforrásait külföldi turnék megvalósítására fordította, ennek köszönhetően valósult meg szeptemberben a szomszédos országok magyarlakta településeit bejáró Kárpát?Haza OperaTúra első része, amely nyolc erdélyi és partiumi városba vitte el a budapesti együttes Hunyadi László előadását, valamint A víg özvegyből Lehár zenéjére készült balettváltozatot. Az Opera csaknem 400 művészének és munkatársának közreműködésével megvalósult turné előadásai hatalmas sikert arattak az erdélyi magyarság körében, a 16 sportcsarnokban bemutatott produkciókat több mint 23 ezer ember látta. Az OperaTúra februárban nyolc újabb állomással és 16 előadással folytatódik Kárpátalján, a Felvidéken, a Délvidéken és az Őrvidéken, az Opera emellett tervezi, hogy 2018 második felében ismét visszatér Erdélybe.
A szeptemberi OperaTúrát követően a társulat 150 tagja 20 helyszínen 19 operaelőadást mutatott be és öt hangversenyt adott az október-november folyamán megvalósult japán turné keretében. A többek közt Tokió, Oszaka, Fukuoka és Nagoja rangos színháztermeit is érintő turnéra a Lammermoori Lucia és A denevér című produkciókat vitte el a budapesti Opera, előbbiben Miklósa Erika és Rost Andrea mellett Edita Gruberovát is láthatta a szigetországi közönség. Emellett az Opera Zenekara augusztus végén Anna Netrebko és Yusif Eyvazov a berlini Waldbühnén megrendezett hangversenyén működött közre, míg szeptemberben Jordániában Andrea Bocellit kísérték az együttes tagjai.
A Magyar Állami Operaház központi költségvetési támogatása 2017-ben 9,7 milliárd forint volt, ez a 2001/2002-es, aktivitását tekintve jóval szerényebb szezon támogatási összegnek 72 százalékát teszi ki reálértéken, és csak a közalkalmazotti járandóságokra elegendő. Az intézmény két év kihagyás után 1,6 milliárd forint RKI-támogatásban részesült, így a jegybevétel, ingatlanhasznosítás, TAO és pályázati források révén összesen 4,9 milliárd forint saját bevételre tett szert. Az Opera tavalyi jegybevételei alapján a TAO törvényben meghatározott legnagyobb, 1,5 milliárd forintos összegre volt jogosult, amelyet a támogatási rendszer bevezetése óta először az Opera maximális mértékben ki is tudott használni. A mérlegfőösszeg a III. negyedévben mintegy 15 milliárd forint volt, amely a bécsi Opera fajlagos (egy nagytermi előadásra vetített) költségének kevesebb, mint 11 százaléka.
Ókovács Szilveszter 2013 óta tartó, ötéves mandátuma jövő év elején lejár, ezért az Emberi Erőforrások Minisztériuma augusztusban pályázatot írt ki a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára. Az intézményvezetői pozícióra egyedüliként jelentkezett főigazgató pályázatát kedvező elbírálásban részesítette a fenntartó, így Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2018. február 15-től újabb öt évre Ókovács Szilvesztert nevezte ki az Opera élére.
