A dualizmus korában rengeteg iskola épült hazánkban, enyhítve a sokéves elmaradásból adódó, égető hiányt. Miután 1868-ban Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter elfogadtatta a parlamenttel a kötelező oktatást bevezető népiskolai törvényt, iskolaépítési láz kezdődött. Legkiválóbb építészeink valóságos palotákat terveztek szerte az országban. Az első világháború kitöréséig számos építészeti stílusban születtek remekművek. Összeállításunkban szecessziós vidéki iskolaépületeket gyűjtöttünk össze.
Elsőként a hazai iskolaépítés egyik legnagyobb alakjának, Baumgarten Sándornak bonyhádi, szigetvári és nagykőrösi iskolaépületeit csodálhatjuk meg. Baumgarten Sándor a legtermékenyebb építészeink közé tartozott. Herczegh Zsigmonddal, a kultuszminisztérium főmérnökével társult, 16 évig tartó együttműködésük alatt oktatási- és nevelési intézmények egész sorát tervezték meg a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium megbízásából. Kidolgoztak mintaterv-sorozatot kisdedóvók és népiskolák számára, de egyedi elgondolásaik alapján is létesült számos iskolájuk. Baumgarten és Herczegh irodájához csatlakozott Lechner Ödön is 1899-től, a nagy mester hatását láthatjuk a szecessziós iskolaépületeken.
Polgári Fiúiskola (Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola), Szigetvár (1901)
A szigetvári Polgári Fiúiskola (Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola) síkszerű homlokzatát a lábazattól, az osztópárkányokon, az ablakokon át egészen az attikáig (homlokzat meghosszabbítása az eresz felett) hullámzó nyerstégla motívumrendszer díszíti, szinte élővé varázsolva azt. A főbejárat felett magasodó tetőtorony tetején ülő bagoly utal az épület funkciójára.
Református Gimnázium, Nagykőrös (1900-1902)
A nagykőrösi Református Gimnázium – melyben korábban Arany János is tanított – szintén a szecesszió hazai mestere, Lechner Ödön motívumvilágát használja. Az épület szerkezete egyszerű, szimmetrikus, Baumgarten Sándor sokkal inkább a külső díszítésre fektette a hangsúlyt. A szigetvári iskola téglamotívumai köszönnek itt is vissza, csupán fordított helyzetben, itt a falfelület kapott téglaborítást, míg az ablakkeretek és az összekötő szalagok egyszerűen vakoltak.
Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Bonyhád (1908)
Szintén Baumgarten Sándor tervezte a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumot 1908-ból. A nagy mester, Lechner Ödön stílusának változása köszön vissza követője, Baumgarten terveiben is. A homlokzatdíszítést ezúttal mélyített vakolattükrökkel valósítja meg, a bejárat felett pedig pártás oromzat magasodik. A rendkívül elegáns megjelenésű épület olyan, mintha csipkébe lenne burkolva.
Kossuth Lajos Gimnázium, Cegléd (1902-1903)
A magyaros szecesszió nagymesterének, Lechnernek állandó társa volt Pártos Gyula, aki néhány épület erejéig egyedül is a rajzasztal mögé ült, a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium (1902-1903) is önálló munkája. Az elegáns iskolapalota ornamentikája a statikailag fontos elemeket hangsúlyozza, különlegessége a főhomlokzat vakablakaiban elhelyezett sgraffitók . A bagoly, amely az oromzat gyámköve alatt található, természetesen itt is az épület oktatási funkciójára utal.
A magyaros szecesszió talán leglátványosabb formája volt a magyar népművészet színes virágmintáinak „elültetése” a homlokzatokon. Válogatásunkban két szép példát is találhatunk erre.
Tulipános Iskola, Győr (1911)
A győri Tulipános Iskola már az elnevezésében is utal különlegesen szép megjelenésére. Mázas Zsolnay kerámia virágmezők sorakoznak az épület homlokzatán, az ablakok faragott indás-tulipános díszítésűek, az udvari kapukon, a kerítéseken stilizált kovácsoltvas tulipánmotívumok, domborított íves levelek láthatók. Az egykori elemi iskola nem is kapott más elnevezést, csak ahogy Győr-szerte mindenki nevezte: Tulipános iskola. Építészének neve nem maradt fenn az utókorra, Győr város mérnöki hivatalát jelölik meg tervezőként.
Batsányi János Gimnázium, Csongrád (1912-14)
Az ország másik végében is virágba borult egy iskolaépület, Csongrád belvárosában meghatározó jelentőségű gimnáziumának szépséges épülete. Az Ybl Lajos tervezte iskolaépületen a népi fafaragás és a lechneri irányzat hímzésekből vett motívumkincseit láthatjuk. A homlokzaton a kerámia virágcsokor díszek, a faragott-festett ereszek, az előtetők konzolsorai színvilágukban is összekomponáltak (piros-fehér-zöld).
Érdekesség, hogy a mázas kerámiabetétek nem a Zsolnay-gyár remekei.
Református Újkollégium, Kecskemét (1911-13)
A Műszaki Egyetemen Kós Károly vezetésével alakult meg a Fiatalok elnevezésű építészcsoport (1907-08), tagjai az erdélyi népi építészet és a magyar történelmi épületek hagyományait kívánták követni, így kialakítva egy magyar építészeti irányt. A Fiatalok csoport tagja volt Mende Valér is, akinek Kecskeméten csodálhatjuk meg egyik alkotását, a Református Újkollégiumot. Az erdélyi építészetet és formavilágot alapul véve egy igen változatos, összetett és gazdag jelentéstartalmú díszítőrendszert alkotott, létrehozva egy egyedülálló és impozáns iskolaépületet. A homlokzaton több helyen is láthatók a már jól ismert baglyok.
Elemi Iskola (Kittenberger Kálmán Általános és Művészeti Iskola), Nagymaros (1914-15)
A nagymarosi elemi iskola szintén az állami népiskola-építési program egyik gyöngyszeme. Az 1914-15-ös építési dátuma is jelzi, hogy már a késői szecesszió remeke, a Fiatalok csoportja is hatott Sváb Gyula építészre, aki maga is foglalkozott népi motívumgyűjtéssel, az épület ornamentikáján köszönnek vissza az általa gyűjtött kalotaszegi varrottasok mintái, és a székelyföldi kopjafák faragványai. A bagolymotívum sem hiányozhat erről az iskoláról sem, a bejárati ajtók fölött vigyázzák szobraik a belépőket.
Mindegyik, általunk bemutatott iskola megépítése óta szolgálja a felnövő nemzedékeket, esztétikai élményt és egyben nevelést is nyújtva az ott tanuló diákoknak.
Nyitókép: részlet a győri Tulipános Iskola homlokzatáról
