A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze 1963-ban Lengyel György hívására szerződött a debreceni Csokonai Színházhoz, ahol haláláig, 81 éves koráig játszott. Személyisége, kiváló alakításai valóságos legendává tették.
„Rengeteg élményt hozott magával, a nehéz sorsot, a küzdelmet vagy a dacos ellenállást, és azt, ami segített mindezt túlélni: a humorát. Ha színpadra lépett, nem kellett kitalálnia semmit. Ő nem művészkedett, hanem élte tovább életét a színpadon" – emlékezett pályatársára Csikos Sándor színművész. Vidnyánszky Attila, a Csokonai Színház korábbi direktora a 80 éves Kóti Árpád köszöntésekor azt mondta: „Nagyon jó színész vagy. Kevés ilyen van a szakmában; több kéne. Azt hiszem, mégsem szakmai tudásod, hanem különleges egyéniséged az, ami ennyire egyedivé, felejthetetlenné tesz. Van valami megmagyarázhatatlan igazsága a színpadi létezésednek. Ha játszol, csak úgy vagy a térben, nagyon nehéz másra figyelni."
Kóti Árpád hosszú pályáján több mint 60 rendezővel dolgozott, legtöbbször Ruszt József, Gali László, valamint Lengyel György és Pinczés István alkotótársa volt. 1963 óta több mint kétszáz bemutatója volt a Csokonai Színházban. Első főszerepe a Lúdas Matyiban volt 1969-ben, utoljára pedig Heiner Müller Titus anatómiája, Róma bukása című drámájában Marcus Andronicus szerepében láthatta a közönség. Kiemelkedő alakítást nyújtott egyebek mellett Ványa bácsi, Lear király, Márton partjelző fázik, Dundo Moraje és az Én, Károli Gáspár című darabokban.
A virtuális kiállítás Kovács Andrea és Jóvér Csaba munkája.
