 |
(MTI) - A magyarországi vészkorszak 65. évfordulója alkalmából szervezett holokauszt-emlékév keretében tavaly január óta minden hónapban más témára összpontosítva vezették, illetve vezetik körbe a látogatókat a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításán.
Az állandó kiállítás anyagából kiderül, hogy mintegy 130 ezer magyar zsidó ember élte meg Budapesten a gettó és a város felszabadulását. Ez számukra, a megbélyegzetteknek, üldözötteknek ténylegesen felszabadulást jelentett, hiszen nem azzal foglalkoztak, hogy milyen "pártállásúak" voltak a katonák, akiknek segítségével a náci uralmat felszámolták - mondta Pécsi Tibor, az intézmény oktatási programjának vezetője.
Mint közölte, a tárlatvezetés és a hozzá kapcsolódó tananyag illusztrálja, hogy a koncentrációs táborokból hazatérő túlélők egy része újjászervezte az életét, lassan elkezdte újra hétköznapi tevékenységeit. Ez azonban nem ment könnyen, mert azzal is szembesülhetett, hogy mások költöztek be lakásába.
Voltak olyan túlélők is, akik úgynevezett hontalan táborokban maradtak, ahonnan idővel kivándoroltak valamelyik nyugat-európai vagy tengerentúli országba, illetve a palesztin mandátumterületre, ahol 1948-ban megalakult Izrael állama.
A szakember kitért arra, hogy egyes önszerveződő zsidó fiatal csoportok részéről felmerült a bosszúállás is, ám az végül nem következett be. Az igazi "bosszú" ezzel szemben az volt, hogy a túlélők új életet kezdtek, családot alapítottak. Ugyanakkor az is előfordult, például Kunmadarason, hogy 1946-ban újabb zsidóellenes akcióra került sor.
A keddi és a január 31-i tematikus tárlatvezetés rávilágít arra is, hogy a haláltáborok felszabadulása után a gyermekekkel meg kellett értetni: újra használhatják nevüket, és nem számmal jelölik őket, mint a koncentrációs táborokban, valamint azt, hogy a nekik adott ételt nem kell elrakniuk másnapra, mert akkor is kapnak majd.
A múzeumban az érdeklődők az élettől való megfosztás termében kaphatnak információkat arról is, hogy a táborlakók az embertelen körülmények között próbálták feleleveníteni a normális életet, így például fejben főztek, illetve szavaltak, énekeltek vagy kulturális esteket rendeztek - tette hozzá Pécsi Tibor.
A kiállítás egyik utolsó helyiségében, a felszabadulás és felelősségre vonás termében a látogatók filmfelvételeket láthatnak több koncentrációs táborról, ahol a felszabadulás után legyengült emberek sokaságát találták. Az adatok szerint a bergen-belseni táborban a felszabadulás utáni hónapokban mintegy 18 ezer ember halt meg amiatt, hogy szervezete nem tudott regenerálódni, például megemészteni a normális élelmet - jegyezte meg.
Ugyanez a terem közös légtérben van a kiállítás első, együttélésről elnevezett termével, amelynek üzenete: a holokauszt elmúlt, "de nem tehetünk úgy, mintha nem történt volna semmi 65 évvel ezelőtt" - hangsúlyozta az oktatási program vezetője.
