Visszaadták az örökösöknek a hírhedt Gurlitt-gyűjtemény nácik által elrabolt műalkotásait

Egyéb

A német hatóságok az összes olyan műalkotást visszaszolgáltatták jogos tulajdonosainak Cornelius Gurlitt néhai német műgyűjtő 2012-ben véletlenül felfedezett kincseskamrájából, amelyet bizonyítottan a nácik koboztak el uralmuk idején. Az utolsó ilyen – sorrendben a 14. – művet, Carl Spitzweg német költő és festő Das Klavierspiel (Zongorajáték) című rajzát kedden adták át a Christie's aukciósháznak a jogos tulajdonosok, Henri Hinrichsen zsidó zeneműkiadó örökösei megbízásából – jelentette be szerdán a német kormány.

A Hinrichsentől 1939-ben elkobzott művet Cornelius Gurlitt apja, Hildebrandt Gurlitt (1895-1956) vásárolta meg, aki a nácik által összeharácsolt műkincsekkel üzletelt és Adolf Hitler egyik fő műkincsbeszerzője volt a megszállt Franciaországban. Henri Hinrichsent 1942-ben ölték meg az auschwitzi haláltáborban.

Egy 2012-es adóellenőrzés alkalmával több mint 1200 műalkotást találtak a rejtőzködő életvitelű Cornelius Gurlitt müncheni otthonában, majd további 240-et a műgyűjtő ausztriai, salzburgi házában. A férfi a gyűjtemény nagy részét apjától, a Hitlernek dolgozó műkereskedőtől örökölte, létezése nem volt ismert a véletlen felfedezésig.  

Cornelius Gurlitt 2014-ben 81 évesen elhunyt, és mások mellett Renoir, Cézanne, Beckmann, Delacroix vagy Munch műveit magában foglaló, több millió euró értékűre becsült gyűjteményét a svájci főváros, Bern Szépművészeti Múzeumára hagyta.

Egy német állami alapítvány és a berni múzeum együttesen fáradozik azon, hogy visszakerüljön a törvényes örökösökhöz a gyűjtemény minden olyan darabja, amelyet a nácik hajdan zsidó tulajdonosaiktól vettek el. A hosszadalmas eredetkutatás eredményeként 14 művet sikerült visszajuttatni jogos tulajdonosához.

Monika Gütters német kulturális államminiszter fontos jelzésnek nevezte, hogy a rabolt műkincsként azonosított összes művet visszaadták az örökösöknek. „Minden egyes ilyen kép mögött egy tragikus emberi sors rejlik. A sok szenvedést nem tudjuk jóvátenni, de az elkobzott művek felkutatásával igyekszünk hozzájárulni a történelmi igazságtételhez és teljesíteni erkölcsi kötelességünket” – mondta.

Nyitókép: Carl Spitzweg, forrás: Wikipedia